Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

142 1883: XXV. 2. §. alig féléven tuli időre és személyenkint fizetendő 100 K kamatot kötött ki. C.: Minthogy az a tény, hogy a sértett felek utazási költségek fedezése czéljából kénytelenittettek kölcsönre, azoknak szorultságát megállapítja; s minthogy nem jöhet figyelembe, hogy a sértett felek Amerikába történt kivándorlásuk után ott vagyont szereztek ilL szerezhettek, mert ez a kölcsönügyleten kivül eső esélyektől függ, v. cselekménye az uzsora vétségének tényálladékát kimeríti. (1905. aug. 30. 7665.) 2. §. Az üzletszerűség nem olvasztja egységbe a különböző egyének ellen más-más alkalommal elkövetett uzsorát. A hitel vagy hitelmeghoszszabbitás igénybevétele súlyos kikötések mellett már egymagában is biztositéka a szorultságnak vagy könnyelműségnek. 352. Az üzletszerüleg szegénysorsu földmiveseknek kisebb öszszegekben pénzt, fogyasztási czikkeket és árukat minden korona titán évi 25—30 s 33 fillér kamat kikötése mellett hiteleztek és fizetési halasztást adtak. C.: E cselekmény minősített uzsora vétségének az ügyletek számához képest anyagi halmazatba foglalt tényálladékait állapítja meg, nem alapos a védőnek érvelése, mintha az Ítéletek a szorultságnak alapjául szolgálható ténymegállapítást magukban nem foglalnának, és hogy az elsőbiróság ítéletével szemben a kir. táblának az a jogi megállapítása volna téves, mely szerint a vádbeli uzsoraesetek többsége az üzletszerűség minősítő körülményéül, egyszersmind anyagi halmazat alapjául, ekként kétszeresen vétetett a vádlott terhére beszámításba; mert maguk a megállapított ügyletek mutatják, hogy a sértettek csak szorultságból vagy könnyelműségből vehették az ügyletekben foglalt súlyos kikötések mellett a hitelt vagy ennek meghosszabbítását igénybe; az uzsoraesetek többsége és üzésének az ítéletekben meghatározott módja az üzletszerűség minősítő körülményének helyesen vétetett alapjául; az ekként törvényszerűen minősített cselekményeknek egybeolvasztása pedig a sértett jogok többségénél fogva fogalmilag ki van zárva. (1905. ápr. 12. 3508. sz.) Az uzsoraelőnynek, mint tőkének okiratbafoglalása nem színlelt ügylet. 353. V. két szegénysorsu földmivesnőnek 520 koronát adott kölcsön ugy, hogy ezen összeg után egy évi visszafizetéssel 728 koronát kötött ki magának és erről a 728 koronáról, mint egészben kölcsön adott tőkéről közjegyzői okiratot állíttatott ki. Az elsőbiróság a közjegyzői okirattal szemben nem vette bizonyítottnak, hogy a vádlott a törvényesnél nagyobb kamatot vett, a másodbiróság ellenben a sértett vallomását elfogadván, az állapította meg, hogy a felszámított kamat a 8%-ot meghaladja.