Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közig, bíróság- általános közig, osztályának határozatai. n 17. Az általános községi tisztújítás az uj képviselőtestület közreműködésével tartandó meg. Az 1886: XXII. t.-cz. 45. §-nak azon rendelkezése, hogy a községi képviselőválasztás határnapját a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása és közzététele után lehet kitűzni; továbbá az 53. §. azon rendelkezése, hogy ha a képviselőválasztás a községben befejeztetett, a főszolgabíró az uj képviselőtestület megalakulása végett összehívja s egyidejűleg a tisztújítás napját is kitűzheti, nem hagy fenn kétséget a felől, hogy az általános községi tisztújítás az uj képviselőtestület közreműködésével tartandó meg, mert ellenkező esetben nem volna czélja az 53. és 78. §-ok azon rendelkezéseinek, hogy a tisztújítás csak az uj képviselőtestület megalakulását követő időre tűzhető ki. Miután azonban a községi képviselőtestület a községi bírónak sem kijelölésére, sem választására befolyást nem gyakorol, a mennyiben a birói állásra a kijelölés joga áz idézett törvény 77. §-a értelmében a tisztujitószék elnökét, a választás joga pedig a 68. §. szerint a választó közönséget illeti meg: az emiitett szabálytalanság a biróválasztás megsemmisítésére törvényes okot nem képez. Ellenben a fent kifejtett okokból a tisztújítás egyéb részeiben megsemmisítendő volt, mert a többi állásra a kijelölés nem az uj képviselőtestület virilis tagjainak, hanem az 1904. évi legtöbb adófizetőknek részvételével teljesíttetett. (Közigazgatási bíróság 2844/1905. K. sz.) 18. Az 1886: XXII. t.-cz. 53. §-ának rendelkezése szerint a képviselőválasztás befejezése és a képviselőtestület megalakulása után a tisztújítás az igazoló választmány folyamatban levő eljárására való tekintet nélkül kitűzhető lévén, az a körülmény, hogy az igazoló választmány a képviselőválasztást a tisztújítás megtartása után megsemmisítette, a tisztújítás érvényességére a törvény világos rendelkezése értelmében visszaható erővel nem birhat. (Közigazgatási bíróság 4699/1904. K. szám.) 19. A segédjegyző-választás érvényességéhez a viszonylagos szavazattöbbség is elegendő. (Közigazgatási bíróság 876/1906. sz.) 20. Községi jegyzőválasztásnál a jelölésnek akkép történt kihirdetése, hogy a választók tudomására csak két jelölt jutott, eredményében azonos azzal, mintha az 1886. évi XXI. t.-cz. 77. §-ában megkívánt hármas jelölés mellőztetett volna, és a választás megsemmisítendő. (Közigazgatási bíróság 5098/1904.) A szóban levő választásnál közreműködött és résztvett érdekelt felek és kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása, illetve magának a panaszlónak kihallgatása alkalmával tett beismerése alapján megállapittatott, hogy a főszolgabíró által kijelölt három egyén közül csak B. Aladár és D. Elemér neve jutott a választóktudomására, mig a harmadik jelölt, S. Bálint neve a második jelölt D. Elemér neve után elhangzott éljenzésben és zajban nem volt hallható. — Minthogy pedig a jelölés eredményét szükségképen a választók tudomására kell hozni, mert e nélkül a jelölés egészben véve czóltalan : a jelölésnek akkép történt kihirdetése, hogy a választók