Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

132 Btk. 422. §. okból jelentett be semmiségi panaszt, mert a törvényszék a vád alapjául szolgáló bűncselekményt, a mely a törvény értelmében a Btk. 379. §-ába ütköző csalás bűntettét képezi, tévesen a Btk. 418. §-ába ütköző vétségnek minősítette. A vád álláspontja szerint csalás büntette azért forog fenn, mert vádlott a panasz szerint a főmagánvádlónak eladott mintegy 400 métermázsa tiszta zab közé azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, rostaaljat, pelyvát és szemetet hevertetett, a mely ravasz fondorlattal panaszost tévedésbe ejtette és tartotta és ez által neki 1400 K-t meghaladó kárt okozott. A vád álláspontja, illetve érvelése azonban téves, mert a vádlottnak állított eljárása bizonyítása esetében sem képezne ravasz fondorlatot. Erre tekintettel a vád alapjául szolgáló tett a csalás bűntettének a tényálladékát nem képezhetné, s ehhez képest a törvényszék a törvényt nem alkalmazta tévesen, a midőn a vád alapjául szolgáló cselekményt nem mint csalás bűntettét vette elbírálás alá. (1905. máj. 31. 6340. sz.) Mezőőr által a kárban talált ló sérelmezésével elkövetett vagyonrongálás. 327. V. mezőőr egy kárban talált lóhoz, behajtás közben, mivel az állat nem akart megállani, alig 10 lépés távolságban egy nyél nélkül való kaszát hajított és így a lovat ballábára ugy megsértette, hogy az lábizmainak elvágása következtében megnyomorodott és el is döglött. C.: Ez a tett, a megrongálásra irányzott szándékot magán hordva s a dolognak lényeges és jelentékeny megrontását is maga után vonva, a megállapított vétség tényálladékát kimeríti. Tarthatatlan ezzel szemben a védelem álláspontja, mintha a vétséghez törvény szerint megkívántató különös szándék azért nem volna megállapítható, mivel a vádlott mint mezőőr hivatásának betöltése, vagyis a kárban talált jószág behajtása végett cselekedett, és így a vád alapjául szolgáló tett legfeljebb polgári uton érvényesítendő kártérítésnek lehetne oka, de bűncselekményt nem képezne: mert olyan körülmény, hogy a lovat behajtani, vagy tulajdonosát kitudni máskép nem lehetett volna, a védelem részéről fel sem hozatott. (1905. okt. 3. 8481. sz.) 1 Btk. 422. §. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a miatt, mert a vád tárgyává tett gyujtogatással szemben a vagyonrongálás végett indítványozott kérdés mellőztetett. 328. V. a V. A. nevü havason K. M. lakhelyéül .szolgált, boronából épült és zsindelylyel fedett lakházat felgyújtotta oly időben, midőn abban senki sem tartózkodott. C.: Az esküdtbíróság ítéletét az annak alapul szolgáló megelőző főtárgyalással együtt a C. megsemmisíti, mert a Btk. 421. §-ba ütköző vétségre nézve indítványozott kérdés feltételének a