Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

n8 Btk. 381. §. és 381. §. 2. p. kezményeiben sem apasztotta vagy veszélyeztette, nem vagyoni kár, hanem, — még ha a kötelezettség elvállalása más által jogtalan vagyoni haszonszerzés czéljából, ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás utján volt is előidézve, — csak oka lehetett volna a belőle következhetendett vagyoni kárnak. E jogi szempont folytán: tekintve, hogy a kir. T. által valóknak elfogadott tényekből láthatólag vádlott nem okozott N. S.-nak „vagyoni kárt", mert az ismételten rendezett ama 200 koronás váltónak értékét, melyet N. S. aláírásával a külső szolnokmegyei takarékpénztárnál leszámitoltatott, már 1902. évi május 10-én, tehát már előbb teljesen kifizette, semmint ellene a panasz 1902. évi június 12-én megletetett es kifizette azt a nélkül, hogy a váltó aláírásából N. S.-ra más sérelem hárult volna, mint csupán csak az, hogy váltójogi kötelezettség alatt állott; tekintve, hogy nem fogadható el az a jogi nézet, mely szerint a vagyoni kár N. S.-ra bekövetkezett az által, hogy ő — az általa aláirt váltó leszámítolása folytán — a váltóösszeg erejéig váltójogi kötelezettségbe jutott, meri ily nézel által a „vagyoni kár" fogalma a „jogsérelem" fogalmával, illetve az itt fenforgó esetben a kötelezettség elvállalása", a belőle esetleg csak származhatandott „vagyoni kárral" azonossá volna téve; tekintve, hogy a kir. T. által valóknak elfogadott tények között egy sincs olyan, mely arra mutatna, hogy vádlott a váltó értékét N. S.-tól követelte, vagy hogy a váltót N. S. ellenében egyáltalán használni akarta, vagy pedig, hogy azt a takarékpénztárnál nem Önként fizette ki: ezek szerint a K. S. esetében a vád alapjául szolgáló tett a Btk. 379. §-ába ütköző csalásnak, vagy a Btk. 379. és 65. §§-ai szerint büntethető csalási kísérletnek, vagy egyáltalában valamely bűncselekménynek tényálladékát nem állapítja meg. (1905. jun. 20. 6033.) 38i. ft. A községi jegyző, midőn magánmunkálatot végez, nem hivatala körében jár el. 299. T. J. közs. jegyző T. L-né kérésére vállalkozott arra, hogy az utóbbi fiát a fenforgó jogos igény alapján a póttartalékba helyezteti át s ezért 220 K-t fizettetett, mondván, hogy az áthelyeztetés sokba kerül. Ily munkálatért a megyei szabályrendelet csak ne hány K-t állapit meg. C.: Minthogy J. megye szabályrendelete az ily munkálatokat a magánmunkálatok keze sorolja, melyekel a jegyzők lehetőleg a hivatalos órán kivül, egyéb kötelességeik pontos teljesítése után végezhetnek: v. cselekménye nem esik a Btk, 381. §-a alá. Nem lényeges, hogy T.-né T. J.-hez csak azért fordult, mert ő a falu jegyzője s az sem, hogy a jegyzők e munkálataik tekintetében is fegyelmi felelősség alatt állanak. (1905. jun. 20. 6033.) 381. §. 2. p. Két hamis megrendelő jegy beküldése anyagi halmazat. 300. V. mint ügynök a panaszos czégnek két hamisított megrendelő jegyet küldött be azért, hogy egyik esetben 40 korona és