Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Btk. 350. §. Kihágás miatt külföldön történt elitélés, habár e tett a magyar Btk. szerint vétség volna, a 338. §. alkalmazásának alapjául nem szolgálhat. 280. V. Bécsben lopásért csak kihágás miatt büntettetett háromszor, és Magyarországban csak egyszer volt lopás büntette miatt büntetve. C.: Minthogy a Btk. 338. §-ának alkalmazása tekintetében nem az az irányadó, hogy a külföldön elkövetett cselekmény a magyar Btk. szerint miként minősül, hanem az, hogy az illető egyén a külföldön minő büntetési tétel alá eső cselekmény miatt volt büntetve, minthogy az osztrák btk. 460. g-a szerint a lopás mint kihágás hat hónapi fogsággal büntettetik, vádlott pedig cselekményei miatt ily büntetéssel sújtatott: ezeknél fogva lopás vétségében kellett bűnösnek kimondani. (1905. márcz. 16. 2501. sz.) 350- 8Zsarolás meg nem állapitása a vagyoni haszon czélzatának hiánya miatt. 281. V. sértettet a K.-féle korcsma udvarán testi sértés okozása nélkül megverte és a bántalmazás után a sértett kezéből egy kosarat elvett, melyet azután a korcsmában hagyott; sértettet nem azért bántalmazta, hogy arra kényszerítse, miszerint az elvitt kendőt visszaadja, hanem azért, hogy sértettnek azt az eljárását, a mely szerint ez a vitás kendőt elvitte megtorolja, a kosarat sem azért vette el, hogy azt eltulajdonítsa, vagy őt ily módon a kendő visszaadására kényszerítse, hanem csupán azért, hogy a vádlott házát elhagyott sértetten a kendő elvitele miatt ily kép boszut álljon. Becsületsértés miatt indítvány nem tétetett. C.: E tényekben a Btk. 350. §-ában ütköző zsarolás vétségének lényeges alkotó elemét képező vagyon haszonszerzés fel nem ismerhető. (1905. okt. 5. 8558. sz.) Zsarolás bevégzése. 282. V. azt irta S.-nek, hogy ha követelésének 24 óra alatt eleget nem tesz, a következményeket tulajdonítsa magának. S hozzátette: „de előre jelzem, nem bírói uton, de majd ön fogja arra terelni, ha nem fogja sajnálni a költséget". C.: A kérdéses szavak magukban foglalják azt a kijelentést, hogy vádlott nem fogja követelését birói uton érvényesíteni, hanem olyasmit fog elkövetni, mi miatt S. csak birói uton fog elégtételt kereshetni. E szerint vádlott fenyegetéssel, tehát jogtalan módon akarta a czimzettet arra kényszeríteni, hogy neki a kivánt 10 koronát megfizesse. E tett, melyet az alsófoku bíróságok zsarolás kísérletének minősítettek, a Btk. 350. §. bevégzett tényálladékot állapit meg. (1905. febr. 22. 1585. sz.)