Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
KÖTELMI 71 aránvban áll-e vagy sem s utóbbi esetben, hogv a kötbér mily összeg Kötelmek ereiéig felel meg a vagyoni érdeknek (903. nov. 11. I. G. 322j. tartalma. 21090. Curia: A felebbezési bíróságnak az elsőbiróság itéle- 9v?d*k létéből átvett tényállása szerint a peres felek a köztük létrejött kötbérr jelhaszonbérleti szerződési jogviszonyt az AJ alatti okiratban szabályoz- legével. ták. Ennek az okiratnak 16. pontja azt tartalmazza, hogy az abban megirt kötelezettségek biztosítására a haszonbérlő alperesek 2240 frt értékű aszódi vagy turkevei takarékpénztári részvényeket vagy betétkönyvet fognak felperes kezeihez óvadékként á tszclgáltatní, s nem volt vitás a peres felek közt az, hogy alperesek, mint haszonbérók, az aszódi takarékpénztár részéről 1899. márczius 28-án 6033. szám alatt kiállított betéti könyvet illetőleg az erre elhelyezett összeget nyújtottak felperesnek ily szerződési óvadékul. Ugyanannak az okiratnak 18. pontja azonban azt is tartalmazza, hogy a haszonbérlők szerződési kötelezettségüknek eleget nem tennének és e miatt felperes a neki engedett jognál fogva a haszonbérleményt saját használatára megtartaná, vagy a haszonbérleti szerződést megszüntetné és a haszonbérlemény tárgyát másnak adná haszonbérbe vagy a haszonbérlőket kötelezettségük teljesítésére szorítaná, a haszonbérlők minden esetben óvadékukat is elvesztik a felperes javára; és nem volt vitás a peres felek közt az, hogy alperes haszonbérlők szerződési riötelezettségeikr.ek eleget nem tettek s felperes e miatt a szerződést megszüntette és a haszonbérleményt másnak adta haszonbérbe. A szerződési óvadék nemcsak az Aj alatti szerződési okirat 16. pontjában foglalt kikötésnél fogva, hanem annak jogi minőségénél fogva is első sorbán a szerződési kötelezettségek biztosítására és tehát a szerződésen alapuló követelések' kielégítésére szolgál ugyan, de az okirat 18. pontjából kétségtelen az is, hogy a peres felek az óvadékot egyszersmind kötbér jellegével is felruházták, a mely megállapodásuk az anyagi jogszabályba nem ütközik. De éppen azért, mert ugyanez az óvadékösszeg a maga egészében a szerződésen alapuló követelések kielégítésire és egyszersmind kötbérként arra, hogy azt a haszonbérbeadó felperes egészben megtarthassa, nem fordítható akkor, a mikor felperes haszonbérbeadónak szerződésen alapuló követelése is fenáll; továbbá azért, mert az A) alatti okirat 16. és 18. pontjainak tartalma szerint az első és másodrendű alperesek nem kötelezték az óvadékon felül még külön is kötbért fizetni, hanem a szerződő felek akarata az volt, hogy az óvadékösszeg a szerződésen alapuló követelések kielégítésére és kötbér gyamindkét ezélra felhasználható legyen; végül azért, mert a szerződési óvadéknak az által, ha az egyszersmind kötbérül leköttetik, az a főjellege, hogy az első sorban ezéljának megfelelőleg a szerződésen alapuló követelések kielégítésére szolgáljon, el nem enyészett: nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy felperest a neki odaítélt kárkövetelésre és járulékaira nézve óvadékösszegből való kielégítésre hatalmazta fel és ennyiben az óvaösszeget kötbérként felperesnek oda nem ítélte. De azzal sem sértett anyagi jogszabályt, hogy a letett óvadékösszeget kötbérként oda nem ítélte, mivel a fent kifejtettek szerint az óvadékösszeg első sor-