Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
KÖTELMI JOG. nem származnak. Minthogy a váltó ennek a szerződésnek a T'1*0** "elekbiztosítására adatott, s e szerint alperesnek ez uton keletkezett kö- Bj™^a nem telezettségéből a követelés, igy a váltó nem érvényesíthető: ennél- érvényesitfogva alperes kifogásainak hely adandó, s az elsöbiróság Ítélete meg- heto köte|. változtatásával felperes keresetével elutasítandó volt (903. szept. 7. me^, 1904.). — C uria: Indokainál fogva annyival is inkább helj'ben-^ü/Gwes/íTeA' hagyatik, mert az iparosok szabad ipargyakorolhatási kartellje. jogukat szerződésileg nem korlátolhatják a közérdek lényeges hátrányára; a sz—i sütőmestereknek az a kartell-szerződésük pedig, a mely a süteménynek, mint a mindennapi életszükségletnek, élelmi czikknek megdrágítására irányul, nyilván a fogyasztó közönség megkárosítását czélozza, s mint ilyen, a közérdek lényeges hátrányára vezet, s ebből következően közérdekbe ütközik. Ennélfogva ezen ügylettől keletkezett kereseti váltón alapuló követelés birói oltalomban nem részesülhet (904. jun. 27. 1476/903.). 3. A kötelmek tartalma. 21081. Kassai tábla: Az alperesek részéről előtérj esz- Bizonytalan tett az a kifogás, hogy a felperes keresete időelőtti figyelembe ve- lejárat. hető alappal nem bir, ugyanis az alperesek jelzett kifogásukat arra alapítják, hogy a felperessel abban állapodtak meg, hogy igazolandó követelését akkor fogják megfizetni, ha a hagyatéki javakat alkalmas időben érték e-sitend i k. Ily tartalmú megállapodás azonban, ha az valóban létrejött volna is, jogi hatálylyal nem bir. mert a követelés lejáratának ideje tekintetében teljesen bizonytalan és határozatlan, tehát mint ilvennek a felperest kötelező hatály nem tulajdonitható (902. nov. 17. 3033.). — Curia: Hhagvja (903. decz. 17. 175.). 21082. C uria: Az I. r. alperes a felebbezési bíróság itéletéeek A dósság elisőt elmarasztaló részét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján támadta mérése. meg felülvizsgálati kérelmével és egyebek közt azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, a mikor őt oly öszszeg fizetésére kötelezte, a melynek mily ügyletből keletkezésére vonatkozó tények a perben elő nem adattak. Ez a panasz alaposnak találtatott. Az írásban beadott és a tárgyaláson egyezően előadott keresetben a követelés keletkezésére vonatkozó tényállítás nincs, mert abban csak az van felhozva, hogy P. Gy. és neje B. B. tartoztak volna felperesnek az A) alatt csatolt kötelezvény tanúsága szerint még 1900. évi október 1-én 2300 koronát lefizetni. A keresethez másolatban A) alatt, utóbb a tárgyalásnál eredetiben is csatolt kötelezvény czimü okiratban a követelés miből származásának ténye felemlítve szintén nincs, mert az a kijelentés, hogy a kötelezvényt aláírók az abban fogUalt összeggel felperesnek adósai és hogy a tartozási összeg megfizetésére kötelezik magukat, a követelés miből származását nem foglalja magában. Felperes a követelés miből származásának tényeit a tárgyalások folyamán sem adta elő, holott ezt a S. E. 15. §. 3. pontja szerint már a keresetnek kellett volna tartalmaznia. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint pedig az I. r. alperes felhozta a felebbezési tárgyalásnál azt a jogszerű védelmet a követelés megítélése ellen, hogy- a kötelezvényből a jogczim hiányzik. Minthogy pedig jogszabály az, hogy azokon a különle-