Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 65 bírálható 1.902. okt. 22. 74.614.). — Budapesti tábla: Az első-Tiltottcselekbíróság Ítéletének azt a részét, a mely szerint felperest kereseti Bir^^e„em követelésével eutlasitotta, helybenhagyja vonatkozó indokai alapján; érvényesít^ azt a részét ellenben, a mely szerint alperest viszontkeresetével, mint hetö ^télebben a perben nem érvényesithetővel, elutasította, megváltoztatja, mek, alperes viszonkeresetét ebben a perben érdemileg elbírálandó- versenytől nak mondja ki; mert bár a viszonkereseti követelés nem szár- vaió tartózkomazik a felperesi követeléssel ugyanazon jogalapból, mégis ugy a dúsért kiköfelperesi kereset, mint az alperesi viszonkereset határozott Qénz-tött ellenérték összegre irányul, tehát a kereseti és viszonkereseti követelés lejárt turpiscausa. és valódi-e, már csak a bizonyítás kérdésével kapcsolatosan a per (Vtszonkereérdemében dönthető el és mert különben is kereskedők, a kik set>' egymással kereskedelmi összeköttetésben állanak, ezen összeköttetésből származó kölcsönös követeléseiket, akár származnak egy jogalapból, akár nem. egymás ellen ugyanazon perben kereset és viszonkereset utján érvényesíthetik (903. ápr. 1. 3872/902.). — Curia: Hhagyja (904. szept, 6. 965/903.). 21078. Kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperes mint a B) alatti okiratban foglalt adásvételi szerződést megkötő egyik félnek, B. F.-nek engedményese, az ezen szerződésben kikötött 7000 korona kötbérösszeget követeli alperestől, mint a másik szerződő féltől. Alperes beismeri a B) alatti adásvételi szerződés tartalmának valóságát, tehát beismeri azt, hogy arra az esetre, ha ő a B) alatti szerződés keltétől, 1900. márczius 31-től számított három és fél év alatt Budapest fő- és székváros V. kerületében vendéglőt, avagy italkiméréssel összekötött egyéb üzletet nyitna, B. F. részére 7000 korona kötbér fizetésére kötelezte magát; valamint beismeri alperes, hogy 1901. február 4-ike óta az V. ker. Zrinyiutczában korcsma-üzletet folytat. Alperest a 7000 korona kereseti tőkének fizetésére kellett kötelezni. Annak a kifogásnak, hogy a szóban levő szerződés engedményezés tárgyát nem képezhetné, semmi alapja sincs. Nem jöhetett figyelembe alperesnek az a kifogása sem, hogy a kötbér terhe alatt kikötött korcsmanyitási tilalom az iparszabadságnak megszorítását képezi s ez okból már alapjában érvénytelen, mert a B) alatti szerződésnek aza kikötése, hogy alperes a m é r 1 eg-u t c za i vendéglőnek eladásától számított három és fél éven belül az V. kerületben korcsmát nem nyithat, nem egyéb, mint megfelelő ellenérték fejében való lemondás az alperest különben megillethető korcsmanyitási jognak az emiitett kerületben és idő alatt való gyakorlásáról; ebben az esetben tehát az iparszabadságnak közérdeket sértő megszorításáról szó sem lehet. Végül tekintettel arra, hogy a kereskedelmi ügyleteknél kikötött kötbér összege a kereskedelmi törvény 273. §-a értelmében semmi korlátozásnak nincs alávetve, a törvényszék nem vehette figyelembe alperesnek azt a kérelmét sem, hogy a kötbér összege aránylagosan korlátoztassék (902. jun. 23. 55927.). — Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét hhagyja indokaiból és azért, mert alperesnek ez engedményezés joghatálya s a kikötött kötbérösszeg magassága ellen felhozott kifogá-ai még annálfogva sem birnak alappal ; mert az átruházás idejében még csak feltételes jog is oly hatályosan engedményezhető, mint a lejárt követelés; mert a B) alatti okiratban foglalt az a kikötés, mely szerint alperes az ott meghatározott kötbér meeMjTku*. Felsőbíróságaink elvi határ. XV. 5