Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 61 ennélfogva abban az esetben, ha az elismerésnek és az abból folyó-Tilt°ttcseleklag adott váltónak alapjául szolgáló kötelmi viszonyból származó köve- menYekl telés birói uton nem érvényesíthető, az elismerésre s az arra, va- ízesít™ lamint az abból folyólag adott váltóra alapított követelésre nézve heto £öte)_ is ugyanez áll. Minthogy pedig az alperes részéről ezen az alapon me|< e perben érvényesített és mindvégig fentartott kifogás figyelembe tőzsdei űrvételének nem áll útjában az, hogy az elsőbiróság alperesnek ezt hülömbözeli a kifogását mellőzte, alperes pedig az elsőbiróság ítélete ellen feleb- ügylet. bezéssel nem élt, mert az elsőbiróság felperest keresetével az alperesnek más érdemleges kifogása alapján mégis elutasította, az elsőbiróság Ítéletének indokolása pedig határozat jellegével biró valamely kijelentést nem tartalmaz; alperesnek tehát nem állott érdekében az elsőbiróság ítélete ellen felebbezéssel élni, mivel az elsőbiróság az emiitett kifogás mellőzése daczára is azt állapította meg, hogy felperest a per tárgyává tett jogviszony alapján az alperes ellenében követelés meg nem illeti s igy az elsőbiróság az alperes javára döntött; továbbá, minthogy a fentebbiek szerint alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti követelés birói uton nem érvényesíthető, alapos, tehát nem mellőzhető, hanem a per az első sorban figyelembe veendő e kifogás alapján döntendő el; ezeknél fogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróságnak a felperest keresetével elutasító ítélete hagyatott helyben. (902. máj. 28. 182. vj. 21074. Budapesti törvényszék: Felperes keresetében az alperes helyett ennek megbízásából Sch. A. bankár részére kifizetett 5511 forintnak megtérítését követelte. A tárgyalás és bizonyítás során kiderült, hogy felperes a saját nevében, de alperes részére annak megbízásából, Sch. A. bankár utján a tőzsdén árkülömbözeti ügyleteket kötött. A mikor az ily módon kötött ügyletekből árkülömbözeti veszteségek állottak elő, azokat felperes Sch. A.nak kifizette s most alperestől az ilykép kifizetett összegeket a perbeli előadás szerint, eltérőleg a tanuk által bizonyított nagyobb öszszegtől, 5511 forintot követeli azon az alapon, mert alperes helyett fizetett s mert alperes a kereseti követelésnek felperes részére való megfizetését magára vállalta. Alperes azt a kifogást emelte, hogy a kereseti követelés mint tőzsdejátékból eredő, bíróilag nem érvényesíthető. A törvényszék ennek a kifogásnak helyt adott, mert a z a jogszabály, hogy a tőzsdei árkülömbözeti ügyletekből eredő követelések birói uton nem érvényesíthetők, nemcsak akkor nyer alkalmazást, a mikor az árkülömbözeti ügyletet közvetlenül megkötő feleknek egymásközti követeléseiről van szó, hanem akkor is, a mikor valaki a maga nevében, de más helyett s annak megbízásából kötött tőzsdei árkülömbözeti ügyletekből a reá hárult tartozást, megbízójától bíróilag behajtani szándékozik. A felperes által G. B.-né és S. Gy. tanuk vallomásával bebizonyított alperesi adósság elismerése alapján sem volt a keresetnek hely adható, mert ha az elismerés alapjául szolgáló követelés nem érvényesíthető bíróilag, ugy az elismerés alapján sincs kereseti jogosultság. A törvényszék a perköltséget, felperesnek teljes pervesztesége daczára, azért szüntette meg a peres felek között, mert méltánytalan volna felperest alperes védekezésének költségével sújtani, a mikor alperes magatartása idézte elő azt a jogviszonyt, melyből a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés származott (901. okt. 2. 18147J. —