Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

758 RÁGALMAZÁS. BECSÜLETSÉRTÉS Rágalmazás. 455Becsületsértés- Hatáskör megállapítása hivatalos eljárásban levő Pénzügyörök pénzügyőrök megsértése miatt indított ügyben, midőn a iázó kifőzéssértö kifejezés az volt, hogy a pénzügyőrök megcsalják (Btk. 261 §. — Illetékes a kir. biróság.) (1903. évi deczember 31-én 41,148/1903. I. M. szO A kir. minist erium a G. M. s.-i lakos ellen hivatalos eljárásban levő pénzügyőri közegeknek megsértése miatt a s.-i kir. járásbíróság és S. rendőrkapitányi hivatala közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1903. évi deczember hó 31-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság .hatáskörébe tartozik. / Indokok: Az i.-i m. kir. pénzügyőri biztos 1903. évi június hó 17-én egy pénzügyőri fővigyázó társaságában G. M. s.-i italmérőnél különféle szabálytalanságok miatt tényleirást akart felvenni. G. M. ezzel az alkalommal a pénzügyőri biztos feljelentése szerint nagy hangon azt kiabálta, hogy szégyen, ha egy pénzügyőri biztos ilyen csekélységért tényleirást akar felvenni, majd a szabályellenesen lepecsételve talált szeszes folyadékkal telt üvegeket a földhöz vágta s ezáltal megakadályozta azt, hogy azok bűnjel gyanánt a tényleiráshoz csatoltassanak. Ugyanakkor fenhangon azt is kiabálta, hogy a pénzügyőrök őt megcsalják. Mindezek miatt a pénzügyőri biztos G. M. megbüntetését kérte. Ezt a feljelentést az i.-i kir. ügyész saját hatáskörében való elbírálás végett a s.-i kir. járásbíróságnak küldte meg, tekintettel arra, hogy G. M. a hatósági közegek ellen sem erőszakot, sem a Btk. 167. §-ának megfelelő fenyegetést nem használt s így csak a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéka mutatkozik megállapíthatónak. A s.-í kir. járásbíróság 1903. évi július hó 11-én 1903. B. 311/1. sz. alatt hozott végzésével a feljelentést S. város rendőrkapitányi hivatalához tette át, mert a feljelentett cselekményben a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladékát látta fenforogni. A nevezett rendőrkapitányi hivatal 1903. évi augusztus hó 23-án 1374/903. kih. sz. a. kelt végzésével hatáskörét szintén nem /állapította meg, abból az indokból, hogy G. M.-nak az a kijelentése, hogy a pénzügyőrök őt megcsalják, már nem egyszerűen tiszteletlenséget képező, hanem a becsületet sértő kifejezés. Ezen tényállás alapján az eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani, mert a G. M. részéről az eljáró pénzügyőri közegekkel szemben használt az a kifejezés, hogy azok őt megcsalják, már ^ nem pusztán tisztelenséget tartalmazó, hanem meggyalázó jellegű kifejezés, mint ilyen alkalmasnak látszik a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés tényálladékának megállapítására, a mely vétségnek az elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 18. §-a által a kir. biróság hatáskörébe van utalva.