Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

50 KÖTELMI JOG. Szerződés, kezdő időpontjának az A) alattiban való, naptárilag határozatlan megUtólagos szó-állapítását határozottá teszi; a felebbezési bíróság tehát nem sérbeli meg- tett jogszabályt, a midőn ezt a szóbeli megállapodást az A) alatti allapodások kiegészítéseként elfogadta (901. nov. 15. I. G. 208.). hatálya 21053. Curia: A felebbezési bíróság ítéleti tényállása teilesitésére szerint felperesek arra kérték az alperest kötelezni, hogy alvonatkozó Peres a bajai 2914. helyrajzi számú ingatlanon 28.6 méter bosszú, kötelezettségi ^éter széles, 10.5 méter magas, 5.6 méter mélységű állandó színpaddal, 224 állóhely férőképességgel biró, karzattal ellátott, színházi előadások tartására alkalmas nagy termet; ehhez színészek számára férfi és noi öltöző helyiséget és konyhahelyiséget építsen. Ugyané tényállás szerint felperesek nem mutattak be oly részletes tervezetet, a mely szerint a kívánt építkezés teljesítendő, s kijelentették, hogy azt bemutatni nem is képesek, ellenben előadták, hogy alperes megállapított építési terv szerint kötelezte magát az építésre. E tényállás mellett a felebbezési bíróság az ügy érdemének eldöntése nélkül abból az indokból utasította el felpereseket keresetükkel, 'mert részletes tervezet nélkül oly nagyszabású építkezés, minő a keresetileg követelt építkezés volna, meg nem határozható olyképen, a mint azt meghatározni szükséges a végből, hogy az alperes kötelezettsége tüzetesen megállapítható és ennek megfelelően végrehajtható ítélet hozható legyen, a tervezetre pedig annál inkább van szükség az ügy megbirálásához, mert alperes megállapított terv szerint kötelezvén magát felperesek előadása szerint az építkezésre, az alperes kötelezettségének megállapítása esetén csakh eme építkezési terv szerinti építésre volna kötelezve. A felebbezési bíróság ítéletének ez indokolása azonban téves. Ha tényállásként megállapítható lesz az, hogy alperes a felperesek kérelmében körülirt méretű és czélü épületeknek a megjelölt telken felépítésére vállalt felperesekkel szemben kötelezettséget, akkor alperes eme kötelezettségének mérve kellőkép meghatározható s ennek megfelelő végrehajtható ítélet hozható, ha mindjárt alperes egy megállapított építési terv szerint kötelezte is magát az építésre és ha felperesek ezt a megállapított építési tervet bemutatni nem képesek is. A szerződések a lehetőség szerint teljesít endők lévén, a mennyiben megállapítható lesz, hogy alperes a felperesek részéről átadott helyen (telken) az előadott méretű és czélu épületek előállítására kötelezettséget vállalt, ez a kötelezettség más megállapítási hiányában középszerül .minőségű anyagokból, a czélnak megfelelő részletekkel való építkezésre értendő s az épületek és azok részletei, valamint azok esetleg szükséges értéke szakértői bizonyítás által megállapíthatók. Az tehát, hogy felperesek a szerződő felek közt megállapított építési tervet bemutatni nem képesek, a kereset elutasítására jogos indokul nem szolgálhat és a bíróságot a tényállás megállapítása iránti kötelesség, valamint az ügy érdemben való megbirálása iránti kötelesség alól fel nem mentheti. Minthogy azonban a felebbezési bíróság a kellő tényállást meg nem állapította, azért megtámadott ítélete a S. E. 204. §-a alapján fel volt oldandó (902. márcz. 10. I. Gi). feltételes 21054- Curia: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényhozzájárulásé^Ás, szerint felperes keresetét arra alpitotta, hogy az A) a. okirat a h. é. vasa/szerint alperes egy bizonyos helyi érdekű vasút építési költségeihez építési költsé-20,000 korona hozzájárulásra magát lekötelezte olyan feltétel alatt, gíhez. hogy a vonatnak az aradi állami úttal való keresztezésénél rendes állomás létesíttessék; a vasúti építési engedély az 1898. márczius 19-én