Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG31 zott könyvbeli követelés áru- és anyagkészlet zálogbaadása iránt a Za|ogjog kereseti jog nem illeti meg, hanem e szerződési kikötés teljesité- Jelzálogjog, sének elmulasztása csak azt a jogot adja felperesnek, hogy a meny- Zálognyiben a létrejött hitelezési jogügylet a biztosítéknyújtástól, mint szerződés. feltételtől függőleg jött létre, az esetre, ha alperes a feltételt nem teljesiti, felperes sem köteles tovább hitelezni, hanem követelését, mintha már esedékes lenne, azonnal behajthatja; vagy pedig a menynyiben a biztosítás nem teljesítéséből kára származnék, kártérítést követelhet. Felperes kereseti igénye továbbá túlmegy az általa választott jogalap keretén. Az A) alatti szerződés IV. pontja szerint felperes nem igényelheti a kézi zálog birtokát, ez a szerződés szerint a rendelkezési és elidegenítési joggal együtt alperesnél marad. Nem kérheti tehát felperes a kérdéses szerződési pont teljesítése czimén jogosan azt hogy alperes most már a részére kikötött birtoklási, rendelkezési és elidegenítési jogról lemondjon s ezt felperesnek engedje át; ez már nem volna az illető szerződés teljesítése. Ezek alapján felperes kereseti igénvét megítélni nem lehet. — Curia: Helybenhagyja (903. decz. 30. 8015.). 21027. Pozsonyi T.: Minden zálogjogi bejegyzés Zálogjogi csak azon követelésnek szolgálhat biztositására, bejegyzés jelmelyre maga a» zálogjogi bejegyzés történt, s a kifi- ^eSezetés által hatályát vesztett zálogjogi bekebelezés ujabbi lekötel ezésből eredt tartozásnak biztositár sára a hitelező egyoldalú akaratára avagy az adóssal létesített megállapodás alapján fenn nem tartható. Minthogy pedig az elsőbiróság által a szolgáltatott bizonyítékok tekintetbe vételével helyesen megállapított tényállás szerint az adósok a felperesnek zálogjogilag biztosított követeléséből 488 koronát már kifizettek, a felperes zálogjoga ezen összeg erejéig elenyészett s az fel nem éledt az által, hogy az adósok a felperestől ujabban 488 koronát kaptak kölcsön, megengedvén, hogy az 1340 korona erejéig felperes javára bekebelezve lévő zálogjog az ujabb kölcsönösszegnek a biztosítására szolgáljon. — Curia: Helvbenhagyja (904. febr. 4. 417.). 21028. Curia: Alp. felülvizsgálatii kérelmével elutasittatik. Zálogjog A felebbezési bíróság tényállásként azt állapította meg, hogy alp. 1899. haszonóta dr. Sz. M.-tól ennek szombathelyi házában egy kávéház és lak- élvezetre. helyiséget birt bérben 12,000 K. évi bérért, amely a köztük létrejött bérszerződés szerint félévenként előre május 1-én volt fizetendő, s alperes bérleti joga a telekkönyvbe be nem jegyeztetett. Tényállásként megállapittatott továbbá, hogy Sz. M. bérbeadó 1902. április 18-án alperessel, mint bérlőjével a 2. •/. a. nyilatkozat tartalmának megeflel őoly megállapodásra jutott, hogy ha az ez okiratban körülirt váltókat Sz. M. 1902. évi november 1-én be nem váltaná, alperes a ki nem fizetett összeget az 1902. évi november 1-én esedékes félévi bérbe betudni s abból levonni jogosítva lesz. Megállapittatott végül tényállásként, hogy dr. Sz. M.-nak említett házára és ennek haszonélvezetére végrehajtás vezettetett, a haszonvétel 1902. április 25-én a felperes mint zárgondnok bevezetésével zárlat alá helyeztetett és a bérkövetelést letiltó rendelvény alperesnek mint bérlőnek 1902. április 27-én kézbesittetett. A zárgondnok pedig az- egyesitett keresetekkel az 1902. évi november hó 1-étől a ház elárverezéséig, vagyis 1903. évi márczius hó 19-re eső időre járó bérösszeg megfizetését követeli, amely a fenti szerint 1902. évi november hó 1-én volt esedékes és előre fizetendő, amely követeléssel szemben alperes azzal