Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

456 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868 : LIV. 25738. Curia: Az az eset, hogy valamely birói határozat nem t.-cz. törvényszerűen kézbesittefcett, a isemmiségi per alapjául nem szolgálhat s igy a sommás végzést és a biztosítási végrehajtást elrendelő végzést a fél amiatt, hogy azok nem neki, hanem helyette egy más személynek kézbesítettek, semmiségi keresettel hatályosan meg nem támadhatja (904. ápr. 12. 404/903.). 263 §. 25739. Marosvásárhelyi tábla: A keresetre hozott s alz Konzuli jelenérdemleges tárgyalást kitűző első végzésnek alperes kezéhez történt tes mint ."^-kézbesitéséről az iratok közt szabályszerű vétiv nincsen ugyan, de /v. a kézbesítést teljesítő pittsburgi consulnak hivatalos átirata, valamint az ahhoz csatolt s alperes átvételi aláírásával ellátott postai vevény együtt az 1868: LIV. t.-cz. 263. §-ába előirt vétbizonyitvány kellékeit magában foglalván: a végzés kellően kézbesítettnek tekintendő. (902. ápr. 15. 615.) — Curia: Hhagyja. (902. szept. 9. 3167.) 269. §. 25740. Curia: A felebbezési bíróságnak az az indoka, mintha Hirdetményi az ismeretlen tartózkodásu alperes idézésére vonatkozó hirdetményt a idézés. hivatalos lapban háromszor kellene közzététetni, megállható alappal nem bir, mert az 1868: LIV. t.-cz.-nek a sommás eljárási törvény 13. §-a szerint hatályban fentartott 269. §-a nem rendeli, hogy ez a hirdetmény a hivatalos lapban háromszor volna közzéteendő s igy az egy izben való közzététel elegendő. (901. okt. 18. H. 40.) 319. §. 25741. Curia: A prdts 319. §-a nem zárja ki azt, hogy a Újított per- perujitási keresethez oly érdekelt is csatlakozzék, ki az alapperben cs9 részt nem vett és csak azt tiltja, hogy perujitási kereset az alapperbeli kérelmen tul terjedjen. Minthogy pedig e tekintetben a jelen kereset a törvénynek megfelel, a mennyiben ujitó felperesek az alapperben F. N.-nak egész hagyatékát, a jelen keresetben pedig annak csak 2/3-dát, tehát kevesebbet követelnek, az a körülmény egyedül, hogy az ujitott keresethez K. J. is csatlakozott, annak elutasítására . alapul nem szolgálhat (904. márcz. 28. 3446/903.). 320 §. 25742. C u r i a: Az alapper költségének vagyis a jelen esetben a Alapperben s,ommás végzésben meghatározott költségnek viselése az alperesnek nitiotí vérbenaz alaPPerben volt pervesztesége perjogi következménye. Ezért az ^ 'alapperben hozott Ítéletnek, illetve sommás végzésnek a költség felől való rendelkezésére az egyébként sikeres perújítás eredménye rendszerint nincs befolyással, ugyanazért a sommás végzésnek a költségre vonatkozó részét az elsőbiróság helyesen tartotta hatálvban. (901. okt. 11. 762.). A felek per- 25743. Curia: Előrebocsátva azt, hogy perújítás esetében is beli állasa az.dZ ügyfelek elnevezésénél azoknak az ujitott perben elfoglalt állása ^ ,<?/?'irányadó és ekként a kir. Curia e részben az elsőbiróság álláspontját találta megfelelőnek, a másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint ujitó felperesek perujitási kérelmének hely adatott felhívott, a 7., 9., 10., 11. számú viszontkereseti követeléseket illetőleg pedig felhozott saját indokaiból hagyatott helyben, másrészről a másodbirósági ítéletnek azt a részét, mely szerint ujitott alperes 2350 K vételártőke s járulékai erejéig a 2. számú viszonkeresetével elutasittatott, azért kellett helybenhagyni, mert ujitott alperes ebbeli viszonkeresetét csupán I. rendű ujitó felperes ellenében támasztotta, már pedig az 1881 : LIX. t.-cz. 8. §-ához képest a több felperes által perbevont alperes viszonkeresettel csak akkor élhet, ha követelése a felperesek mindenikét terheli, ami a jelen esetben fen nem forog. A per adataiból kétségtelen, hogy az ujitott alperesnek 1. számú 2066 K tőke s járulékai erejéig támasztott viszonkeresete az <perben elbirálandónak kimondott 11. alatti viszonkeresetben nemcsak