Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG. 25 csak az: hogy alperes hány példányt adott el, de az a körülmény is. Szerzői jog. hogy a zenemű másolatai a szerző, vagy más által lettek megren- Zenemű delve; tekintve végre, hogy az idézett t.-cz. értelmében a másolás jogosulatlan vagy leirás a gépi többszörözést helyettesiti. és alperes azt az ?.\\\-aruoa. bocsátását, hogy a másoló a szerző beleegyezése nélkül a másolatokkal íasaszabadon rendelkezhetett, mivel sem bizonyította: alperes kifogásait elvetni és a fenti módon határozni kellett Í902. nov. 11. 4566.). 21018. Bpesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja^^™" utdnés 2. és 3. rendű alperessel szemben a szerzői jogbitorlás tényét meg- nyomása. állapítja, stb. Felperes mint a «Pas de Quatre és a «Linger Loo Marsch czimü zenemüvek egyedüli jogosult kiadója szerzői jog bitorlása miatt azon alapon támaszt 2. és 3. alperesek ellen keresetet, mert nevezettek a zenemüveknek jogositatlanul többszörözött és közzétett utánnyomataít forgalomba -hozták. Alperesek a kereset ellen annak halmozottsága, felperesség hiánya s a miatt tettek kifogást, hogy alperes a Xagy-Brittaniával a szerzői jog tekintetében kötött államszerződésben foglalt feltételeknek eleget nem tett. Felhozták továbbá, hogy felperes kereseti joga elévült, keresetével tehát ez okból, de azért is elutasítandó, mert első sorban azok ellen kellett volna eljárnia, akik a zenemüveket jogosulatlanul utánnyomatták és közzétették. A tábla az alaki kifogások egyikét sem találta elfogadhatóknak. A szerzői jogról szóló 1884: évi XVI. t.-cz. értelmében követendő eljárás tárgyában 1684 84. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében ugyanis egy keresettel több személy akkor is megperelhető, ha' az különböző jogalapon indíttatik, jelen esetben pedig a 2. és 3. rendű alperesek ellen indított keresetnek jogalapja is azonos. De a felperességi jog hiánya sem forog fenn; azt pedig, hogy a felperesnek joga nem volna kizárólagos, a szolgáltatott bizonyítékokkal szemben, alperesek tartoztak volna bizonyítani. Az I. és K. alatt igazolják azt is, hogy felperes azon feltételeket és alakszerűségeket is betartotta, melyeket az 1894 : X. t.-cz.-ben foglalt államszerződés a szerzői jognak Magyarországon való érvényesithetésére nézve előír. Xem forog fenn elévülés sem, mert a szerzői ;:og bitorlása miatt indítható kereset az 1884: XVI. t.-cz. 36. és 37. §§-ai szerint csak 3 év múlva évül el, a 3 hónapos elévülés csakis a büntetés alkalmazásánál s a 24. §-ba ütköző cselekmény esetében jöhet alkalmazásba, ezekről pedig most nincs szó. Nincs végre alapja annak a kifogásnak sem, hogy felperes első sorban a jogosulatlan utánnyomók ellen tartozott volna eljárni, mert ilyen rendelkezést a szerzői jogról szóló törvény nem tartalmaz. Érdemben alperesek tagadták, hogy az F., G., és H. alatt elárusították, hogy uj zenemüveknek elárusitásával foglalkoznának, s ha a zenemüveknek általuk történt elárusitása bizonyittatnék is. ellenük a szerzői jog bitorlásának ténye s annak következményei megállapíthatók lennének, mert ebbeli eljárásukban őket sem gondatlanság, sem szándékosság nem terheli. Tekintve azonban, hogy a csatolt zenemüpéldányok alperesek czimjelzését feltüntető pecsétlenyomatokkal vannak ellátva és alperesek nem állították, hogy ez a jelzés az üzleteikben eladatni szokott müvekre rendszeresen alkalmaztatni szokott jelzéstől eltérő lenne, vagy hamisítva volna, az vélelmezendő, hogy a példányok tényleg az alperesek üzleteiből kerültek ki, aminek ellenkezőjét s azt is, hogy ezen példányok antiquárosi uton beszerzett használt példányok voltak — figyelemmel a 2 •/. alatti levelező lapra, az alperesek I. és H. alatti számláira, melyekből az tűnik ki, hogy 2. rendű alperes