Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
422 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. addig, mig a vissza követelési igény jogérvény es en ane g nem á 1 l a p i 11& t o 11 s a visszakövetelt d o 14P- §' goknekivisszanemadattak (csődtörvény 169. §. ), a d o 1 g o k követelési1'2" csődtömeghez tartozóknak tekintendők, mint ilyeigénye ne^ pedig a közadós nejének tartozása miatt le nem foglalhatók; s mert a kifejtettekből s abból, hogy a közadós a csődtömeghez tartozó vagyon felett a csődnyitás joghatályának kezdetétől elveszti kezelési és rendelkezési jogát (csődtöry. 3. §. ), következik, hogy a csődtömeghez tartozó dolgokat közadós nejének tartozása miatt akkor sem lehet lefoglalni, ha a foglalást a közadós, a mint ez a jelen esetben is történt, nem ellenezte. A végrehajtatót az előterjesztés és meghallgatás következtében felmerült költségekben marasztalni kellett; mert az emiitett költségek okozójának a végrehajtató tekintendő azért, mivel a -szóban forgó ingóságok az ő kijelölése alapján foglaltattak le s a foglalás fentartásához az elterjesztésre történt meghallgatása alkalmával is ragaszkodott (094. jun. 10. 5082. ). 84. §. 25654. Budapesti tábla: Panaszlott beismeri, hogy a b^szlCselekvö és terczebányai káptalannak 6, 250 K. -val, bbányai takarékpénztárnak 400 szenvedő alla-K. -ya, } adósa és e mellett B. K. -val együttesen összesen 117. 845 K. rozáscr 63 fillér W' M'"val e-g?üttesen 13. 912 K.. 78 fillér és P. E. -vel együttesen 5. 013 K. váltó-adóssága van. A váltóadósok a váltó minden birtokosa irányában egyetemlegesen lévén kötelezve és ebből folyóan a váltóbirtokos jogosítva lévén a váltókötelezettek bármelyikétől az egész váltóösszeg megfizetését követelni: annak az e helyütt döntő kérdésnek az elbírálásánál, vájjon a panaszlott tartozásai vagyonát f elülmul j ák-e, vagy sem? közömbös az, hogy a panaszlott váltókötelezettként milyen minőségben szerepel, és váltótartozásai erre Való tekintet nélkül tartozásai közé egész összegükben felveendők s e tekintetben nem jöhet számításba az sem, hogy panaszlott a kifizetett összegeket váltóelőzőitől behajtani jogosult, mert azok az összeg. ek, melyek ezen azuton a panaszlott vagyonát a jövőben esetleg szajporitani fogják, \elenleg. i vagyonállapotának megítélésénél figyelembe nem \ö hétnek. Önként következik ezekből az is, hogy e helyütt nem lehet döntő az sem, vájjon a panaszlottat terhelő váltókövetelések azoknak vagyonából, akik a j?anaszlottal szemben váltókötelezettségben állnak, behajthatók-e vagy sem? s így a panaszlottnak az az érvelése, hogy váltótartozása B. K., W. M. és P. E. adósok vagyonából behajtható, figyelembe nem jöhet, annyival kevésbbé, mert ezen érvelés helyességét megdönti az a körülmény, hogy a B. K. ellen folyamatba tett s a tábla által a mai napon 320 v. szám alatt elintézett csődnyitási ügy iratai szerint a csőd B. panaszlott. ellen jogerősen el van rendelve. Kétségtelen ezekből hogy panaszlott tartozásai vagyonát messze túlhaladják, még abban az esetben is, ha ingatlan vagyonának nem a panaszos által kimutatott 58. 068 K., hanem a panaszlott által a 2. •/. a. bizonyitványnyal igazolni kívánt 73. 358 K. az értéke s minthogy panaszlott beismeri, hogy több hitelezője van s a csődöt kérő hitelezőit sem biztosította, minthogy ekként a közönséges csőd összes előfeltételei fenforognak; és minthogy ezek szerint az elsőbiróság a csődöt panaszlott ellen a csődtörvény 84. §^a alapján helyesen rendelte el: ennélfogva az elsőbiróság végzését az, itt felhozott indokoknál fogva helyb°n kellett hagyni (904. febr. 9. 319. ).
