Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
CSŐDTÖRVÉNY. 419 czég alatt folytatott közkereseti társaságban elfoglalt társtag minősé- 1881: xv"généi, mint az általa egyéni czége alatt folytatott saját kereskedelmi t•"cz• vállalatnál fogva kétségkivül kereskedő volt; mert hogy a kifejtettek 27 §. 2. p. szerint kereskedő közadós tetemes adósság hátrahagyása mellett a\-Közadós jogperes záiogjogáuak szerzése előtt megszökött, ezt a pernek nem vitás adatai, továbbá azt, hogy közadós ugy ingó, mint ingatlan vagyonára "^-J^fjf^ az alperes előjegyzett zálogjogának kérelmezése előtt kielégítési végrehajtások is rendeltettek el és foganatosíttattak, a foglalási jegyzőkönyvek, valamint a telekkönyvi bejegyzés tartalma minden kétségen kivál helyezik; már pedigi az a kereskedő, aki megszökik és tartozásának beváltásáról nem gondoskodik, vagy aki türi, hogy vagyonára valamely hitelezője kielégítési végrehajtást vezessen, kétségkivül fizetéseit megszüntetettnek tekintendő s alperest terhelte volna a est. 27. §. 3. pontja szerint a bizonyítás kötelezettsége e kérdésben is arra nézve, hogy ő erről a körülményről a zálogjog bejegyzése iránti kérvényének benyújtása idején nem tudott. Alperes azonban a bizonyítást meg sem kísérelte, sőt már azzal a körülménynyel, hogy a közadós tulajdonát képező ingatlanokra az alperes zálogjogát megelőzően C. 31- a. Z. A. örökösök javára 70,000 kor. tőke erejéig 1900január 4-én a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett, alperesnek a közadós fizetéseinek megszüntetéséről való tudomása bizonvitottnak is veendő (902. okt, 30. 275.,). — Curia: Helvbenhagvja (1903. ápr. 23. 12.). 25648. Curia: Felp. csődtömeggondnok nem mutatta ki azt, hogy az alp. részéről a közadós ellen a csődnek 1899. évi január 15-én történt elrendelése előtt az A. a- zálogolási jegyzőkönyv szerint 1898. november 3-án, tehát harmadfél hónappal előbb foganatosíttatott az a biztosítási végrehajtás, melyet a jelen keresettel megtámad, oly körülmények közt foganatosíttatott, hogy annak a közadós részéről való puszta eltűrése egymagában véve már bizonyítaná a volt kereskedő közadós fizetéseinek megszüntetését és alperesnek erről való tudomását. Alperes ugyanis a felhitt zálogolási jegyzőkönyv szerint nem foglalta le a közadósnak összes vagyonát, sőt a jegyzőkönyvből kitűnik az is, hogy a biztosítási végrehajtás a lefoglalt tárgyakra a szoros zár alkalmazása nélkül azoknak továbbra is a közadósnak birtokában való visszahagyása mellett csupán a zálogjog megszerzésével foganatosíttatott. Pusztán abban a tényben pedig, hogy a közadós a foglalásnak ellenében való foganatosítását eltűrte, minthogy alperes a foglalást nem olyan körülmények közt foganatosította, hogy annak következményeként a közadós kereskedelmi üzletének folytatásában megakadályoztatott: a közadós anyagi zavarának olyan jele nem nyilvánul, mely a fizetések megszüntetésével egy jellegű lenne; az a körülmény pedig, hogy alperes a biztosítási végrehajtás elrendelésé: a 4. •/- a. veszélybizonyitvány alapján kérte és nyerte el, azért nem fontos, mert felperes nem tagadta, hogy a 4. - • a. emiitett kielégítési végrehajtás közadós ellen foganatosítva nem l?tt. De Eem bizonyítanak a közadós fizetéseinek megszüntetése mellett a felperestől felhívott végrehajtási iratok sem, mert eltekintve attól, hogy a Cs. F-féle kielégítési végrehajtás még 1897. márczius 15-én, a G. W—fele 1898. január 24-én, tehát az alperes részéről vezetett biztositásnál 19. illetve 9 hóval korábban foganatosíttatott, különben is a felhívott végrehajtási iratokból kitűnik, hogy a Cs. F-féle végrehajtás tárgyát nem készpénzbeli követelés, hanem bizonyos ingó dolognak (járgánynak) kiadása képezte, a G. W.-féle követelés pedig közjegyzői okirattE.1 kikötött női tartásdíj volt és az ezen követelésre 27*
