Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

412 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. 42. §-a értelmében a közadós elfogadóval szemben elvesztette (903. t-cz- márcz. 24. 96.). 15 § 25637. Kereskedelmi és váltótörvényszék: Alp.-e_kEléviilés fél- nek azt a kifogását, hogy a kereseti váltók azért nem érvényesitbeszakadása hetők ellenök, mert elévültek, a csődtörvény 15. §-ának rendelkezése következtében mint alaptalant mellőzni kellett (901. nov. 25. 71,351.). Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletének S. Henrik másodrendű alperesre vonatkozó részét megváltoztatni, felperest keresetével ezzel az alperessel szemben feltétlenül elutasítani kellett, mert a közkereseti társaság ellen nyitott csőd nem akasztja meg a társaság tagjai javálra a társaság czége alatt vállalt váltói kötelezettségre nézve folyó elévülési időit s igy az egyes tagok elleni váltó lejáratától számított elévülési idő alatt szűnik meg; mert a felperesi válaszban tett beismerés szerint F. és S. közkereseti társaság és ennek F. Richárd nevü tagja ellen nyittatott meg a csőd 1897. augusztus 7-én, S. Henrik tag ellen azonban egyáltalán nem, a mit különben a D) alatti okirat is bizonyít, mert e szerint S. Henrik másodrendű alperessel szemben, tekintve, hogy (a váltók 1897-ben jártak le) felperes pedig keresetét csupán 1901. június 26-án, vagyis a váltó lejáratától számított három esztendő után indította meg, felperes váltójogi keresete a V. T. 84. §-a alapján elévült. (902. jun. 4.). — Curia: A másodbiróság ítélete, a mennyiben felperes S. Henrik alperessel szemben keresetével elutasittatott, megváltoztattatik és e részben az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. S. Henrik alperest illetőleg a 'másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete a csődtörvénynek felhívott 15. §-a alapján és azért hagyatott helyben, merta hitelezők a közkereseti tagok magánvagyonából csak abban az esetben és csak annyiban igényelhetnek a törvény értelmében kielégítést, ha és amennyiben a társaság vagyonából kielégítést nem nyertek, amiből egyrészt az következik, hogy a czég hitelezője mindaddig nincs jogosítva a czégtag ellen fellépni, míg a jelzett feltétel be nem következett, másrészt következik az is, hogy az elévülés a czég ellen elrendelt csődnek megszüntetése előtt a tagokkal szemben sem állott be és mert a csődnek a per adatai szerint 1900. szeptember 1-én történt megszüntetésétől számítva a kereset beadásáig (1901. június 26) az elévülési idő el nem telt. Egyéb részeiben a másodbiróság Ítélete a benne foglalt és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott megfelelő indokainál fogva hagyatott helyben (1903. ápr. 1., 1137. 1902.). 26. §. 25638. Curia: Felp. töimeggondnjokl a végrehajtási jegyzőkönyv Megtámadásisprint 216 korona tőke, ennek 1900. ápr. hó 12-től járó 6 per értéke szá,zalék kamatai, 66 korona 75 fillér perköltség és 40 korona végrehajtási költség erejéig foganatosított végrehajtást támadja meg és kéri, hogy a zálogjog, melyet az alperes szerzett, a csődtömeggel és a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassák ki. A kereset pedig nem irányul arra is, hogy alperes a végrehajtás utján már kielégíttetvén, az ekként kézhez vett, esetleg 400 koronát meghaladó összeget neki megfizesse. Ilyen körülmények közt, habár a lefoglalt ingók értéke az 1000 koronát meghaladja, a jelen perben egyik fél érdeke seirn terjedhet nagyobb értékre, mint a mennyit alpieresnek követelése összesen kitett (901. szept. 4. G. 424.). Megtámadási 25639. Curia: A másodbiróság Ítéletének a per főtárgya és a jog kifogás perköltség tekintetében felülvizsgált részét annyiban, amennyiben aiz alakjában, alperes tömeggondnok megtámadási kifogásának érdemleges e'birá