Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

22 DOLOOJOG. Kisajátítás. mazo- igénye tehát a többi tulajdonos meghallgatása nélkül is megA kisajátításbirálható. Ezekhez képest felperes kárigényét megállapítani s mintjelkge. hogy e részben vagyis a kár misége és összege tekintetében az alsóbiróságok nem határoztak, az elsőbiróságot további eljárásra utasítani kellett (904. márcz, 10. 1497.). 5, A szerzői jog. Szerzői jog. 21013. Győri tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Szépirodalmi A «Magyar Munka» cz. lapban foglalt «Ingyenes önsegély» feliratú közközlemény lemény két utolsó bekezdéséből kitűnik, hogy annak a közleménynek fogalma, az volt a czélja, hogy a kisiparos olvasóközönség az akkor alakulóban volt «kisiparosok országos szövetségéibe való belépésre az ingyenes jogvédelem kilátásba helyezésével felbuzdittassék. Minthogy az ily irányú közlemény sem szépirodalmi, sem tudományos dolgozatnak nem tekinthető, s minthogyha közlemény élén az utánnyomás tilalma ki nem fejeztetett, annak alperes által történt átvétele az 1884: XVI. t.-cz. 9. §. 2. pontja értelmében a szerzői jog bitorlását nem képezi: az elsőbiróság helyesen utasította el felperest keresetével (903. máj. 20. 1178/903.). Zsoltárkönyv 21014. Szegedi tábla: A gör. kel. szerb egyházi és iskolai irodalmi vé- tanácsnak D) alatti határozatában meg van állapítva, hogy a feldelme. peres kiadásában megjelent A) alatti zsoltárkönyv az egyházi zsoltárkönyvnek hü másolata, a szakértők véleménye szerint pedig az alperes kiadásában megjelent B) alatti zsoltárkönyv nem egyéb, mint a szentírásban foglalt zsoltároknak hü lenyomata. A szentírásban előforduló zsoltároknak gyűjteményes kiadása, habár az egy előbbi gyűjteményes kiadással megegyezik is, nem esik a szerzői jog bitorlásának fogalma alá, mert az ilyen gyűjteményes mü nem áll az 1884:XVI. t.-cz. védelme alatt, hanem az u. n. közvagyont tevő iratok közé tartozik. A felek nem is vonják kétségbe azt, hogy a szentírásban felvett zsoltárokból az idézett t.-cz. hatálybalépése előtt is készültek korlátlan példányban gyűjteményes kiadások és sem a felperes, sem a szakértők nem állítják, hogy az valaha tiltva volt. Ennélfogva az 1884 : XVI. t.-cz. 77. §. értelmében az iskolai használatra szánt zsoltárok gyűjteményes kiadása jelenleg nincs tiltva, a miből folyóan a felperest keresetével teljesen elutasítani stb. kellett (902. decz. 29. 2013.). — Curia: Helybenhagyja. Az 1884 : XVI. t.-cz. egész tartalmából, de különösen a 2. §. rendelkezéseiből minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy ezen törvény értelmében vett szerkesztőnek csak az tekinthető, a ki többeknek irodalmi adalékait szellemi munka kifejtésével szerves összmüvé kapcsolja össze és csak az ily módon, t. i. több szerzőnek irodalmi adalékaiból szellemi munka kifejtésével alkotott uj műnek egységes egészére mint összmüre nézve részesül annak szerkesztője az uj miiben öszszefoglalt egyes irodalmi adalékok tekintetében az illető egyes szerzőket megillető jogoknak érintése nélkül a szerzővel egyenlő védelemben. Tekintve már most, hogy a per adatai és a felmerült bizonyítékok szerint a felperes kiadásában megjelent A) alatti zsoltárkönyv a fent idézett törvényhely értelmében vett gyűjteményes uj műnek jellegével nem bir, mivel pusztán Dávid király zsoltárainal: egy. részét tartalmazza