Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

14 DOLOGJOG. Közös tulaj-vai tévesen vétettek fel határozatlan arányban tulajdonostársul A don. x_4 Sl0rszám aiatt p. J., Cs. M. szül. P., K: A: szül: P: es Ü: Arány a kö- T. szül. P. és hogy ezen ingatlanok az A 5—11. s. sz. alatt felvett zös tulajdon- tulajdonosok tulajdonát képezte és pedig egyenlő arányban. Mégis, ba, u habár K. N. helyszinelési tulajdonost ezen ingatlanokból mi sem illette meg, az ő jutalékára B. 3. és 13. s. sz. alatt bekebelezett G. J. tulajdonostárs részére a jóhiszemű szerzés alapján mindkét biróság jutalékot állapitott meg és a határozatlan arányt a tulajdonostársak közt ennek a számításba vételével állapította meg. Minthogy a határozatlan arányban felvett tulajdonostárs jutalékára nyert tkvi jogra nézve jóhiszeműség kérdésbe nem jöhet, mert a szerzett jog csak annyiban hatályos, ha a helyszinelési tulajdonosnak tulajdoni jutalék megállapíttatik; s minthogy megállapított tény, hogy K. N. tévesen helyszineltetett a kérdéses ingatlanokra határozatlan arányú tulajdonostársnak, kétségtelen, hogy az ő jogán ezen ingatlanokból a B. 3. és 13. s. sz. alatt bekebelezett G. J. tulajdonostársat mi sem illetii meg: erre vonatkozóan tehát mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni kellett, és ennek folytán a tulajdoni arány is mindkét biróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész szerint volt megállapítandó, mert a G. J. kihagyásával a többi tulajdonostárs tulajdoni aránya a most megállapított aránynak felel meg (904. máj. 19. 2760. ). Vasyonközös- 1 21005. Gyulai tsz.: Felp. keresetének helyt adva, a keresd megszün-seti beltelkes házra nézve a tulajdonközösséget végrehajtási árverés tetése. joghatályával birói árverés 'utján való eladással megszünteti. Feljogosítja ennek folytán felek mindegyikét, hogy az ingatlanra — jogerőre emelkedés után — az árverésnek végrehajtás utján leendő elrendelését kérelmezhesse. Jogelv, hogy a tulajdonostársak nem kötelezhetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak1 s azért a vagyonközösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs sikerrel szorgalmazhatja s ennek ellenében a másik tuajdonostárs csupán azon joggal bír, hogy a közöss ég megszüntetésének alkalmatlan időben való kérelmezését ellenezhesse, nehogy a vagy onközöss ég m egszűn ése a többi tulajdonostárs nyilvánvaló károsodásával történjék. Minthogy pedig felperes telekkönyvi kivonattal bizonyította, hogy ő a kereseti ingatlanra nézve alperessel tulajdonközösségben áll; s minthogy alperes nem vitatta, hogy a tulajdonközösségnek felperes által kért megszüntetése reá nézve alkalmatlan időben történik s így rá súlyos vagyoni hátrány nyal járna: ennélfogva al tulajdonközösség megszüntetését a fenti jogelvnek megfelelően el kellett rendelni. Nem lehetett bírói figyelembe venni alperes hármas kifogását, a melyekkel a kereset elutasítását kérte. Ugyanis alepres első kifogása az volt* hogy felperes az ingatlan megszerzésekor már férjével együtt közös tulajdonostárs volt s férje az 6 tudtával és beleegyezésével adta el a maga telekkönyvi hányadrészét aljeresnek, s igy mint eredetileg is közösen való tulajdonostárs, a ki saját tényével és akaratával létesítette a vagyonközösségét, annak megszüntetését utóbb nem szorgalmazhatja. Minthogy azonban joggyakorlatunk a tulajdonostársat feltétlenül, arra való tekintet nélkül, hogy vájjon a vagyonközösség az illető tulajdonostárs beleegyezésével és akaratával, avagy pedig attól függetlenül Kozos tulaj don. Ardny a kozos tulajdonban. Vagyonkdzdsseg megszuntetese. i