Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

312 KERESKEDELMI TÖRVÉNY Kereskedel-kötelezte. A most felhozottak indokolják a kereset figyelembe nem ™' *5víwnvett egyéb kérelmének az elutasítását is. (901. aug. 27. 3 8.440.) I875:XXXVN. Budapesti tábla: Annak következtében, hogy az alperes ""cz" kormányhatósági jóváhagyás mellett jegyzett a felperesi részvény„ , f.: társaságnak ugy törzs-, mint elsőbbségi részvényeiből, alperesre mint rSe/ívér"részvényesre az F^ alatt csatolt és ugyancsak 1895 márczius 6-án késedelmes kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok" határozmányai kötebefízeiésénél. lezők. Az elsőfokú bíróság ítéletének íelebbezett része ezekből és az abban felhozott vonatkozó indokokból helybenhagyandó volt. (902. jun. 25. 8290/901.) — Curia: Hhagyja. (903. évi 38. sz.) / 73. §. 21511. Gyulafehérvárit s. z.: Alp. költieles a társasági részNévre szóló vénykönyvbe 382. stb. számú részvények birtokosául felperest beve« részvény meg-zetni és felperes részére a fenti számú régi részvények ellenében uj szerzése, részvényeket kiállítani és addig is tűrni, hogy felperes ama részvényeken alapuló összes részvényesi jogokat alapszabályszerü terjedelemben gyakorolhassa. Felperes az eredeti részvények bemutatásával igazolta, de alperes is beismerte, hogy felperes az alperes részvénytársaság 382. stb. számú részvényének tulajdonjogát megszerezte. Ennek daczára az alperes részvénytársaság igazgatósága a részvényeknek felperes nevének átírását megtagadta. Mivel a kereskedelmi törvény 182. §-a értelmében az igazgatóság a részvénytársaságnak intéző közege s a 188. §. értelmében az igazgatóiságnak a társaság nevében tett intézkedései által jogosítva és kötelezve a társaság lesz, azért felperes az igazgatóság fenti intézkedése miatt helyesen intézte a pert az alperes részvénytársaság és nem pedig annak igazgatósága ellen. Érdemben való ugyan, hogy alperes részvénytársaság alapszabályainak 4. §-a szerint a részvények névre szólók és a 6. §. szerint azok az igazgatóság kifejezett beleegyezése mellett ruházhatók át másra, minthogy azonban az alperes részvénytársaság alapszabályaiban megállapított, ezen intézkedés mint a részvénytulajdonosok cselekvő képességét korlátozó s a kereskedelmi törvény 173. §-ának 2. bekezdésében foglalt ama rendelkezéssel, mely szerint a névre szóló részvények üres forgatmánynyal átruházhatók, ellentétben álló intézkedés a részvény tulajdonjogát üres hátirattal megszerző uj részvénytulajdonosnak e minőségére befolyással nem bír, annálfogva a fent megjelölt 3 darab részvénynek a társasági részvénykönyvben a felperes javára, ki azokat üres hátirattal az igazgatóság beleegyezése nélkül ugyan, de tényleg megszerezte, átírása nem volt megtagadható (902. decz. 1. 9462/902.). Curia: Helybenhagyja (904. márcz. 10. 1069/903.). 174. §• 21512. Curia: A minden egyes részvényesnek1 a keresk. törv. A részvényes yj^ §_ában biztosított kereseti jog terjedelme mindenesetre magákereseti joga-^^ foglalja a részvényesnek azt a jogát is, hogy a jóváhagyott évi mérleg adatainak helytelenségét vitathassa és bizonyíthassa. Ebbeli jogának gyakorolhatása végett pedig a dolog természete szerint feltétlenül szükséges vagy az, hogy a jóváhagyott mérleg mindazoknak az adatoknak részletes felsorolását tartalmazna, a melyeknek ismerete szükséges a mérleg helyességének és törvényszerű összeállitá-'ának megbirálhatásához, vagy pedig az, hogy ezek az adatok kívánatra törvény, illetve alapszabályszerü más módon közöltessenek. Mert a részvényes csak a vonatkozó adatoknak kellő ismeretében gyakorolhatja a törvényben részére biztosított azt a jogot, hogy vitathassa és bizonyíthassa, miszerint a mérleg összeállításánál a figyelmen kivül hagyattak' a keresk. törv. 199. §-ának parancsoló rendelkezései. Ebből a jogi felfogásból kiindulva, a felperesnek joga van és joga volt