Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 901 osztatna, vagyis a társulat összes tagjai között a végleszámolás Kereskedelmegtőrténik. ennek eredményéhez képest felperes javára alperes i«^o£o(víi ellen megtérités jelentkezik. Minthogy pedig a felebbezési bíróság . _cz ítéletében foglat tényállás szerint ilyen végleszámolás eddig még ' „" nem történt; de B. Jenő perbe nem vonatván, ez okból a jelen perben a dolog természeténél fogva ilyen végleszámolás meg 9Q>mSületi tag keejthető; minthogy továbbá a felebbezési biróság ítéletében az iránt reseti joga nincs ténymegállapítás, hogy tényleges társulati vagyon alperes ven- tagtársa ellen. delkezésére állana: de a tényállási jegyzőkönyvekből vagy ezek mellékleteiből az sem tűnik ki, hogy alperes beismerte volna, hogy mielőtt B. Jenő ellen a behajthatlanság megállapíthatnék, alperes terhére a szerinte alakulandó végleszámolás eredménye gyanánt felperes javára megtérités jelentkezhetnék; ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a melv szerint felperest keresetével elutasította (904. máj. 25. G. 782 903.). 21498. S z e g e d i t á b 1 a: Az A. a. és 5*í. a. okmányok tartalma 69. §. szerint felperes az alperesi közkereseti társaságba mint csendes társ Csendes társ lépett be s a per adatai szerint a felek nem kívánták, hogy felperes betéte. mint a közkereseti társaság tagja a kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyeztessék. Habár a kereskedelmi törvény 68. §-a szerint a közkereseti társaság belső viszonyára nézve a felek szerződési szabadsága korlátlan, e korlátlanság nem -terjedhet annyira, hogy a társaság tagjai oly megállapodásokat is létesíthessenek, melyek a közkereseti •társaságnak a kereskedelmi törvény által meghatározott fogalmával ellenkeznek. Mar pedig az A. és 5.*/. a. szerint a felek közt létrejött fenti megállapodások a közkereseti társaság törvényes fogalmával ellenkeznék, ily megállapodások mellett tehát felperes a közkereseti társaság tagjává nem vált. Ezeknélfogva az elsőbiróság ítéletének az a rendelkezése, hogy a felek felperes nevének a ezégjegyzékbe való bejegyeztetésére fognak szoríttatni, mint törvényben nem gyökeredző, mellőztetett. Ily változtatással egyebekben az elsőbiróság Ítélete még azért hagyatott helyben, mert a felperes által a közkereseti társaság pénztárába befizetett összeg az alperes czégnek nem kölcsönkép, hanem az A. és 5../" a. okiratok tartalma szerint avégből adatott hogy ennek fejében felperes a közkereseti társaság vagyonának és tartozásainak, ugy az ingatlanoknak Vi részben részesévé legyen; ebbből folyólag és miután a kereskedelmi törvény az u. n. csendes társaságot nem ismeri, felperes a kereskedelmi törvény 1. §-ában felhívott általános magánjog szabványa alapján a befizetett összeg visszaadását nem követelheti, hanem esetleg azt követelhetné, hogy a részesedésének megfelelő vagyonérték neki kiadassék, az ezzel ellenkező kereseti kérelmet tehát az elsőbiróság helyesen utasította el (902. márcz. 12. 1124.). — Curia: Hahgyja (903. márcz. 12. 639/902.). 21499. Eperjesitsz.:A tsz. a E. V. alp. kifogásainak helyt 88. §. ad az 1901. évi április 10-én 2261. sz. a. kelt sommás végzésnek Közkereseti a most nevezett, alperesre vonatkozó részét hatálytalanítja, a felpe- társ. rest keresetének E. V. alperes ellen irányuló részével elutasítja Kilépett tag s ugyancsak felperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy az felelőssége. alperesnek 104 korona 5 fillér perköltségét három nap alatt megfizessen. Alperes az 1901. évi 2261. sz. sommás végzés ellen irányított kifogásait egyebek közt arra is alapította, hogy a perbe vont közkereseti társaságból még 1900. aug. 17-én, tehát a kereseti váltók kelte előtt kilépett, ennélfogva ők a peres két darab