Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 291 relmének orvoslását nem kérvényileg, tehát perenkivül, hanem Kereskedelcsakis a kereskedelmi törvény 24. §-ában szabályozott pemton kö- mi törvény, vetélheti. A felfolyamodási dij és költség az azt ellenjegyző ügyvédl875:XXXV"* részére azért nem volt saját fele irányában sem megállapítható, mert 1]°% a felfolyamodás hivatalból visszantasittatott és igy nyilván czéltalán - • 9volt. 21479. Kereskedelmi és váltó tör vény szék: Felp. 24. §. keresetét arra alapítja, hogy alp. az ő czégét bitorolja. Felperes, az Czégbitoilas. 'Ciajipar r. t. budapesti fiókja , a czégbitorlást azon alapon tartja megállapithatónak, hogy alperes ^magyar olajipar r. t.» czégében is előforduló «olajipar szó azonosságánál fcgva a két czég egymástól világosan meg nem különböztethető. De a kérdés alatt levő ;magyar olajipar r. t.» és az «olajipar társaság budapesti fiókja, czégek a maguk egészében egymástól világosan különböznek. Az a körülmény pedig egymagában, hogy ugy felperesnek, mint alperesnek czégében benfoglaltatik az olajipar szó, nem eshetik a czégbitorlás fogalma alá, mert ez a szó az üzleti foglalkozást jelzi; ennek a jelzőnek használata mindenkit, ki az olajipar terén folytatja üzletét, épp ugy megilleti mint magát felperest. Alperes tehát felperesétől világosan megkülönböztethető czégének használatától a kereskedelmi törtörvény 24. §-a alapján el nem tiltható. Az előadottaknál fogva felperest keresetével el kellett utasitani U902. jun. 18. 960093.). — Budapesti tábla: Helybenhagyja indokaiból és azért, mert alperes czége szembetűnően különbözik a felperes czégszövegétől és igy alperes a czég valódiságára nézve helyesen választott czégének használatától el nem tiltható; mert erre nézve nem szolgáltathat jogos alapot az a körülmény, sem, hogy a rövidített czégü czimmel ellátott egyik-másik levél nem azon czég birtokába jutott, amelvhez az intézve volt (902. okt. 29. 2551.). — Curia: Hhagyja (903. jan. 21. 13.). 21480. Budapesti tábla: A magánfél valamely állítólagos Czégbitoilás. jogosulatlan czég használat által okozott sérelmének orvoslását csakis a kereskedelmi törvény 24. §-ában szabályozott peruton követelheti, s ha kérvénynyel járul a bíróság elé, ez csupán feljelentés jellegével bir, és mint ilyen, a bíróságot az eljárás megindítására nem kötelezi (904. ápr. 27. 766.). 21481. Kereskedelmi és váltótörvényszék: A peres Czégbitoi Idsi felek, mint a feloszlott K. és N. czég tagjai az 1901. évi április perben 10-én kelt B) alatti kötelező nyilatkozás szerint, abban állapodtak viszontkereset. meg, hogy egyikük sem lesz jogosítva semmiféle nyomtatványokon a feloszlott K. és X. czégre vonatkozó bármely utódlásra mutató kitételt használni, sem azt említeni, hogy a feloszlott czégnek tagja volt és hogy egyedüli kivételt képez alperesre nézve nevezett czég activ követeléseinek beszedése és behajtása indokából a czég jogutódlásának állítása és igazolása perben és peren kivül. A B) alatt csatolt okirat értelmében tehát a peres felek a D. és N. czég használatától szerződésileg eltiltattak. A kihallgatott tanuknak meg nem czáfolt, vagy hitelt érdemlőség tekintetében meg nem gyengített vallomásával pedig bizonyítva van, hogy alperes az említett czéget a B) alatt csatolt okirat kelte után is, tehát jogosulatlanul használta. Mert V. S. vallomása szerint ő a DL) és DIlJ alatt csatolt árumintákon alkalmazott borítékot az árumintákkkal együtt 1901. jun., jul. vagy aug. hónapok egyikében alperes üzletében kapta, midőn ott árumintákat kért egy olyan egyéntől, aki az üzletben a vevőket kiszolgálta. A Dl.) DII.) alatt csatolt árumintákon alkalmazott bori19*
