Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 289 t-cz. 10 § Czégvalódiság. szöveggel bejegyezhető nem volt, a kereskedelmi törvény 11. §^ával Kereskedelellenkezik és tételes czégjogunk alapelveivel sem indokolható. A fMitIOTBOOOCVII kifejezettekből nyilvánvaló ugyanis., hogy érvényben levő czégjogi szabályaink szerint a czégbirtokos kiléte felől csakis a kereskedelmi czégjegyzékek tartalma adhat megnyugtató felvilágositást, maga a czégszöveg ellenben ebbeli rendeltetését a czégvalódiság elve alól tett kivételeknél fogva elvesztette. A czégvalódiság elvének nem következetes keresztülvitele folytán a kereskedlmi forgalomtan előforduló s a felfolyamodálban kiemelt mzgtévesztések pedig ujabb törvényhozási intézkedések szükségességét indokolna jik ugyan, a törvény határozott intézkedésével ellentétes bírói gyakorlatra ellenben nem vezethetnek (903. decz. 13. 4217/903.). — Curia: A felfolyamodás visszautasittatik. A kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. deczember 1-én kibocsátott földmivelés-, ipar- és kereskedelmi- és igazságügyminiszteri rendelet kiegészítése iránt 1883. május 31-ikén kiadott rendelet 2. §-a értelmében a kereskedelmi czégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos, ha a bejegyzést törvénybe vagy a kereskedelmi czégjegyzékek berendezése s vezetése tárgyában kibocsátott rendeletekbe ütközőnek találja, a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüü eljárás szabályozása tárgyában 3269/881. sz. a. igazságügyminiszteri rendelet 37. §-a értelmében felfolyamodással vagy előterjesztéssel, avagy kapcsolatosan mindkettővel élhet A máscdbiróság ily határozata ellen pedig csupán felfolyamodásnak van h:lye. Ezen rendelet 6. §-a továbbá kimondja azt, hogy a felíolyamodásra és előterjesztésre nézve, amennyiben a rendelet különös intézkedést nem tartalmaz, a 3269/881. sz. a. igazságügyminiszteri rendelet intézkedései alkalmazandók. Minthogy pedig az 1883. május hó 31-én kibocsátott, előbb hivatolt rendelet a 3269 881. sz. a. igazságügyminiszteri rendelet 37. §-ában felhivott 43. §-ának rendelkezéseitől eltérő különös intézkedést nem tartalmaz, ez a §. alkalmazást nyer a biztos által beadott felfolyamodásokra is. Az emiitett §. 4. pontja értelmében pedig az elsőbirósági határozatot helybenhagyó másodbirói határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs. Minthogy veiig a neheztelt másodbirói határozat a felfolyamodásnak helyt nem adva, az azzal megtámadott elsőbirósági határozatot helybenhagyja, a másodbiróságnak eme határozata ellen további felfolyamodásnak nincs helye, ennélfogva a miniszteri biztos felíolvamodását visszautasítani kellett (904. márcz. 18. 266.). 21476. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék: A kért czégbejegyzést a kir. tsz. nem rendeli el, mert a férj vezetékneve csak ugy tekinthető a feleség vezetéknevének, ha a mellett a nő férjezetti minősége, vagy legalább is a mellék (kereszt) neve ugy van kitüntetve, hogy azáltal férjének nevétől világosan megkülönböztethető. Ehhez képest, minthogy a bejegyeztetni kért czégbe felvett «F.» név mellett folyamodó F. S.-né szül. L. K.-nak sem férjezetti minősége, sem mellék (kereszt) neve nincs kitüntetve és minthogy ezen hiány miatt a czégbe felvett «F.» név nem folyamodónak, hanem férjének képezi a polgári nevét, ki pedig a bejegyzendő közkereseti társaságnak nem tagja és minthogy végül a K. T. 13. §-a rendelkezésénél fogva a beltagok nevén kivül más személynek a neve a czégbe fel nem vehető: a bejelentett czég nem felel meg a törvényes követelményeknek. — Budapesti tábla: Helybenhagyja a felhozott indokok alapján és azért, // §• A nő neve mint czég. Márkut: Felsőbíróságaink elvi határ. XV. 19