Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
264 .ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Végrendeleti élők hozottlétrejött jogügyletekre vonatkozik, nincsenekelzárva/ öröklés, attól, hogy érvényes Írásbeli magánvégrendeletet Vak ember alkoss a ix a k. Ennélfogva, habár az írásban és olvasásban különben végrendelete, jártassággal bírt örökhagyó a végrendelkezés időpontjában látóképességének meggyengülése miatt nem is volt képes arra, hogy az idegen kézzel irt végrendeletiét aláírás előtt elolvashassa, e miatt az a végrendelet érvénytelennek annál kevésbé mondható, mert a végrendelkezésnél jelen volt tanuk vallomása és a végrendeletről kiállított okirat tartalma szerint a végrendelet megalkotása alkalmával az irni és olvasni nem tudó örökhagyók végrendeletének érvényességéhez az 1876: XVI. t.-cz. 6. §-a megkívánt külső kellékek is megtartattak; továbbá, mert a végrendeleti tanuk az általános kérdésekre adott feleleteik szerint ifj. K.-val és ennek édesanyjával nem is állanak vérrokonsági viszonyban; továbbá, mert alperes mint örökösök és hagyományosok közti jogviszony, az ítéletben meg nem oldható s mert a hagyaték végleges rendezését és annak átadását a zárlat, fennállása is jakadályozaa, (904. jun. 1. 7968/903.). 1876: XVI. 21417. Curia: A végrendelet érvényességét illetően mindkét t.-cz. 6. §. alsóbiróság Ítéletét meg kell változtatni, mert azi, hogy a -végrendelet A végrenrfe/e/alkotásánál az 1876: XVI. t.-cz. 6. §-ban irt kellékek tényleg mind nyelve, megtartattak, a végrendelet szövegének következő végsoraiból u. m.: «Ezen végrendelet román nyelven felolvastatott és miután a végrendelkező saját elhatározását látja benne, az alábbirt írást adó tanuk előtt a neve elé vont keresztvonással megerősiti», megállapítható, mert ezen soroknak helyes értelme az, hogy a kérdéses magyar nyelvű végrendelet magyar nyelven felolvastatott és román nyelven megmagyaráztatott, végrendelkező által végrendeletének kijelentetett s kézjegyével elláttatott és hogy mindez az alább irt, tehát mind a négy alább irt tanuknak, kik a magyar nyelvet bírták és vallomásukban a vfégrendelkezőnek öntudatánál létét bizonyítják, együttes jelenlétében történt; minélfogva a végrendeletet alakilag érvényesnek kimondani s ennek folytán az 1894 : XVI. t.-cz. 88. §-nak megfelelőleg az ítéletek hit. kiadományait megfelelő további eljárás végett az illetékes hagyatéki bírósághoz áttétetni kellett, stb. (904. ápr. 14. 3872.). Hiányzó alaki 21418. Curia: Az 1876: XVI. tcz:.-nek a cziméből is kitűnik, kellékek pó/-hogy az a végrendeletek alaki kellékeit szabja meg, következéskép lása. érvényes végrendelet csak ebben a törvényczikkben meghatározott alaki kellékek megtartása mellett jöhet létre. Örökhagyó az idegen kézzel írott végrendeletet sajátkerü aláírásával látván el, az 1876 : XVI. törvényczikknek jelen esetben irányadóul szolgáló 5. §-ában meghatározott egyéb kellékeken kívül az is szükséges volt, hogy az alaki kellékek megtartását az 1. §. b) pontjában meghatározott számú tanú magán az okiraton bizonyítsa. Minthogy azonban a kihallgatott végrendeleti tanuk egybevágó vallomása szerint örökhagyó halála előtt a végrendeleten foglalt bizonylatot' csak háriom tanú irta alá, nyilvánvaló, hogy a megtámadott végrendelet érvényesen létre nem j ött. Igaz ugyan az, hogy az örökhagyó halála után az emiitett három tanún kívül a végrendelkezésnél szintén jelen volt még két tanú aláirta a végrendeleten foglalt bizonylatot, de a hiányzó alaki kelléknek ilyetén utólagos pótlá'sa az önmagában érvénytelen végrendeletet érvényessé már azért sem teheti, mert érvényes végrendelet csak az előszabott
