Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
230 CSALÁDJOG. 21361. Curia: A felebbezési bíróság a birói hatáskör megtagadásánál abból indult ki, hogy a íelp. törvénytelen gyermeke A. [gnácz István által 1898. évi deezember hó 3-án örökbe fogadtatván, az időtől kezdve az többé nem törvénytelen gyermek, s minthogy a gyermek a kereset indításakor már törvényes volt, és a bíróságok hatáskörébe az 1877. évi XX. t. -cz. 11. §-a értelmében csak a törvénytelen gyermek tartásának kérdése tartozik, a felperes részéről érvényesített gyermektartás iránti kérdés eldöntése a biróság hatáskörébe nem tartozik. A felebbezési biróság a feníorgó esetben a birói hatáskör kérdésének elbírálásánál téves jogi felfogásból indult ki, mert az 1877. évi XX. t. -cz. 11. §-a értelmében a gyámhatóság a gyermektartás iránt intézkedni csak akkor jogosult, ha a törvényes házasságban élő szülők elváltán élnek és a gyermek eltartásáról nem gondoskodnak, ellenben más esetben, ha a tartás szerződés alapján vétetik igénybe, akár törvényes, akár törvénytelen gyermek eltartásáról van szó, a tartás iránti igény elbírálása bírói útra tartozik; minthogy pedig alperes a felperes törvénytelen gyermeke tartására vonatkozóan az 1896. évi augusztus 14-án kiállított, alperes részéről valódinak elismert s C) alatt csatolt kötelező nyilatkozat, úgyszintén a D) alatti birói egyezség értelmében kötelezettséget vállalt és tartásdíj fizetésére magát szerződésileg kötelezte, a tartás iránti igény birói uton való érvényesítésének nem állhat útjában az, hogy utóbb a törvénytelen gyermek egy harmadik által örökbe fogadtatott, kivált, ha, mint a jelen esetben az örökbefogadási szerződésben kifejezetten kiköttetik, hogy a törvénytelen gyermek anyja az őt megillető anyai, szülői lés törvényes képviselői jogok és kötelességek gyakorlatában marad; ezekhez képest a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy felperest keresetével birói hatáskör hiányából elutasította; ezekre tekintettel tehát a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett (904. márcz. 19. I. G. 647/903. ). VI. A házasságon kivül született gyermek tartása. 21362. Budapesti tábl a: A íelp. keresete két kérelmet foglal magában és pedig első sorban a kereset annak megállapítására irányul, miként annak megállapítása mellett, hogy kiskorú M. Gyulának eltartása nem. a felperest, hanem alperes főváros közönsége kötelességét képezvén, alperes nevezett kiskorúnak átvételére köteleztessék, másodsorban pedig felperes keresetében azt czélozza, hogy a felperes által teljesített tartás egyenértékének megfizetésében marasztaltassék az alperes. Mindkét kereseti kérelem a bíróságok hatáskörébe utalt vagyonjogi kérdés szabályozását czélozza, miért is az alperes által felvetett hatásköri kifogást helyesen vetette el az elsőbiróság annyival is inkábbb, mert áz alperes főváros önkormányzatába csupán az a kérdés van utalva, hogy az átvétel után kiskorú M. Gyula elhelyezéséről és tartásáról saját hatáskörében szabadon intézkedhetik, ez a kérdés pedig a jelen kereset tárgyát nem képezi. A per érdemét illetően a per adataiból kétségtelen, hogy felperes a törvénytelen születésű kiskorú M. Gyulát tartás végett anyjától M. Máriától havi nyolcz forint tartásdíj fizetése ellenében vette át; hogy M. Mária rövid időn át a felperessel szemben vállalt kötelezettségének meg is felelt, de 1884. évi június havában eltűnvén, Szülök és gyermekek viszonos tartási kötelessége. 1 Birói és gyámhatósági hatáskör gyermektar- ' tás kérdésében.; : • A házasságon kivül születeti gyermek tartása. ismeretlen tartózkodásu anya gyermekének eltartása-