Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

224 CSALÁDJOG. Törvényes telenittetni kért gyermekek létezéséről az örökhagyó vagyis az elhalt származás, férj tudomással nem birt, vagy hogy cselekvőképtelenség yagy elháA születés rithatatlan akadály által a törvénytelenités iránti kereset meginditörvényessé- tásában gátolva volt. Minthogy azonban e perben a jelzett esetek gének /"<?jrtó-egyike Sem forog fenn, mert felperes ki nem mutatta, de tekintve, "örököse?',r?hogy néhai D- G- egész nalalai£ P.-Ladányban s e szerint az alszéröl ' Peresekkel egy és ugyanazon községben tartózkodott; és tekintve, hogy az 1. és 2. r. alperesek s.zületésétol vagyis 1876. márczius 29., illetve 1878. július 29-től, néhai D. B.-nak 1899. deczember 19-én bekövetkezett haláláig- 21 évnél hosszabb idő telt el> fel sem tehető, hogy D. B. az 1. és 2. r. alperes létezéséről tudomással nem birt; valamint nem mutatta ki felperes azt sem, hogy néhai D. B. ia!z 1. és 2. r. alperes születésének törvénytelenitése áránti kereset beadásában akár cselekvő képtelenség, akár pedig elháríthatatlan akadály által gátolva volt volna. Mindezeknél fogva felperest ugy saját személyében, valamint kk. Sámuel nevű fia t. és t. gyámjaként inditott keresetével kereshetőségi jog hiányából elutasítani kellett (902. nov. 26. 2214.). Törvényesités. 21350. C ur i a: Az elsőbiróság Ítélete indokaiból s azért hagyatett helyben, mert nem létezik sem t.örvény (a H. T. K. I. 108. és II. 9. a. most per tárgyává tett kérdésre nem vonatkozván), sem állandó Ítélkezési gyakorlat, mely a királyi kegyelem által történt törvényesitésnek, az utólagos házasság által való törvénye$itéstől különböző hatályt állapitana meg; ahhoz pedig szó sem fér, hogy a(z utólagos házasság által törvényesített gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal birnak s ez a jog kiterjed nemcsak a szülők, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való öröklésre is. De ha kétség .férhetne is az alapon, hogy a kir. kegyelem által törvényesített gyermekeket a szülők oldalrokonai után öröklési jog illeti meg, ez a kétség nem vonatkozhatik az után az oldalrokon után való öröklésre, ki a törvényesitésbe beleegyezett, mivel ez az oldalrokon az eddig törvénytelen gyermeknek a családi kötelékbe felvételhez hozzájárulván, hozzájárulnak tekintendő ahhoz is, hogy a törvényesített gyermekek szülőik minden, a családi összeköttetésből folyó jogaiknak képviseletére hivatottak legyenek. (904. jun. 7. 8206.) Házasságban 21351. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelmében azért támadj \ született gyer-meg a felebbezési bíróság Ítéletét, mert a íelebbezési bíróság anyagi mek törvénye-jQg^h&iyi sértett meg, a midőn felp.-t keresetével abból kiindulva iilvcn%wn„4utasitotta e!> n°gy jogszabály, hogy a törvényes házasságból szüle' tartása. tett> vasy í°8amzott gyermek atyjának a férj vélelmeztetik, s mindaddig, mig törvénytelenités iránti perben hozott ítélettel az ellenkező megállapítva nincs, a gyermek törvényesnek és a házastársak által nemzetinek tekintendő; mert ennek a tételnek csak az első fele jogszabály, a másik nem; mert a perjog által megengedett bármely perben lerontható azí a jogvélelem, mely a törvényes házasságban élő házastársak gyermekének törvényessége mellett Larczol, és ebből kifolyóan a felebbezésii bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, a mikor a bizonyitásfelvételt mellőzte abban a döntő irányban., hogy felperes férje 1895. évi húsvétját követő 4—5 naptól kezdve állandóan távol van, és hogy felperes ez időtől fogva vele nehi érintkezett. Jóllehet, hogy másfelől bizonyítva van, hogy felperes gyermekei alperestől származnak, és alperes a gyermekek eltartására fizetést is teljesített. Felperes panaszai megállható alappal