Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

I. Dolog jog. 1. A dolgok. 20987. C u r i a : Alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati A dolgok, panasza, hogy a felebbezési bíróság annak az anyagi jogszabálynak sér- Tartozék. tésével utasította el felperest a keresetben 8., 9., 10., 11. és 15. Vályujrágya tételek alatt követelt trágya kiadása vagy értékének megtérítése iránt támasztott keresetével, amely szerint senki más kárával nem gazdagodhatik. A felebbezési bíróság magáévá tevén az elsőbiróság ítéletének tényállását, azt állapította meg, hogy felperes azt az ingatlant, amely az ő fiának a tulajdona volt és amelyet az alperes az 1899. évi augusztus 21-én tartott bírói árverésen megvett s 1899. évi deczember 12-én vett birói bevezetéssel birtokba, haszonélvezői jogon használta, továbbá, hogy a keresetileg követelt trágya a birtokon természetes módon állíttatott elő. Minthogy pedig a mezőgazdaság czéljára szolgáló földbirtokon való okszerű gazdálkodás követelménye az, hogy a természetes módon előállott trágya magán a földbirtokon használtassák fel; minthogy továbbá a földbirtokon termelt trágya nem oly haszna és terméke a földbirtoknak, amelyet a haszonélvező a haszonélvezeti jog megszűntekor saját külön czéljaira felhasználni jogosult volna, hanem azt a haszonélvezeti jog megszűntével a birtokon visszahagyni tartozik: ennélfogva nem sértette meg a felebbezési bíróság a mások kárával való gazdagodás meg nem engedésére vonatkozó anyagi jogszabályt azzal, hogy felperest a trágya kiadása iránt támasztott keresetével az 1881. évi LX. t.-cz. 149. §. alapján elutasította. . .. Felperesnek az a panasza, mezőgazdasági birtokon levő kutak rendeltetése rendszerint az, hogy abból a barmok részére nyeressék a viz. Az ily czélu kutaknak tehát tartozéka a válu; következésképen nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a válukat a kutak és igy az ingatlan tartozékának minősítette és a kereset e részét az 1881. évi LX. t.-cz. 149. §. alapján az árverési vevő alperessel szemben elutasította (902. decz. 12. fj. 362.). 20988. C uria : Felperes panasza lényegesen alapos; a feleb-ingatlan yg/_ bezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis felperes kere- szerelése és setét arra alapította, hogy férjhez menetelekor és az igényelt ingók termése. szerzése idején ő külön vagyonnal birt, míg férjének semmi vagyona sem volt, továbbá hogy a házasság tartama alatt külön vagyonát képező ingatlanokat eladván, ennek árán szerezte azt az ingatlant 1*