Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
CSALÁDJOG. 213 köteles az ingatlan után járó adókat fizetni, anélkül, hogy ezen Házassági eladófizetés, egymagában véve, az illetőnek községi illetőségét meg- -)aras". változtatná. Mindezeknél fogva és minthogy az 1880. febr. 21.—márcz. Bíróság ille4. Versecen házasságot kötött házasfeleknek állandó és utolsó lakásuk * tősége az Budapesten volt: mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával"'!?, eSyUit~ a budapesti kir. törvényszéknek birói hatáskörét éa illetékességét a asa a™ ' megállapítani s az elsőbiróságot további szakszerű eljárásra utasítani kellett (903. jan. 13. 5416.). 21324. Curia: Tekintve, hogy a házassági perekben folytatott Jogalap birói gyakorlat szerint a jogalap, ezen pereknek' sajátlagos természeté- megváltoztanél fogva, az elsőbiróság előtti tárgyalások folyamán a pernek bármely tása hazasszakában megváltoztatható s ennélfogva ezen perekben az 1868. évi sa£l Per )e,L L1V. tcz. 68. §. rendelkezése alkalmazást nem nyer; továbbá tekintve, hogy felperes az 1894 : XXXI. tcz. 80. §. a) pontjára alapitott kérelmétől elállva, azt ugyanazon törvényczikk 54. §. e) pontjára alapította és ennélfogva nyilvánvaló, hogy felperes a házassági kötelék nem felbontását, hanem annak érvénytelenítését kérte, az alsóbiróságok pedig felperest egyedül a jogalap megváltoztatása miatt utasiták el: mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és a kir. törvényszéket szabályszerű további eljárásra kellett utasítani (903. febr. 19. 8195.). 21325. Curia: Felperes keresetében és a tárgyalás folyamán Bontó pert a házassági kötelék felbontását, nem pedig a házassági kötelék ér- 'hivatalból vénytelennek kimondását kérte. Tekintve, hogy a házassági kö-neni lehet értelek felbontása iránti kérelem egyáltalán nem fog- vénytelenitö la Íja magában az érvénytelenítés i r á| n t i kérelmet per[ftnni és hogy a házassági kötelék felbontására irányuló kereset hivatalból át nem alakítható érvénytelenítés iránti keresetre: a másodbiróság az által, hogy a házasság érvényessége felett határozott, a kereseti kérelmen tul terjeszkedett és azzal az 1868. évi 54. t.-cz. 248. §-ába ütköző és az 1881. évi 59. t.-cz. 39. §. o) pontja szerint hivatalból .figyelembe veendő semmiséget követett el és végül tekintve, hogy a kereseti kérelem a viszonkeresettel az 1868. évi LIV. t.-cz. 77. §-a értelmében együttesen bírálandó el: mindezeknél foogva a másodbiróság ítéletét az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §-a c) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni s ugyanezt a bíróságot a házasság felbontása tárgyában a viszonkeresetre is kiterjedő uj ítélet hozatalára kellett utasítani. (904. aug. 30. 739.) 21326. Curia: A házassági perekben folytatott birói gyakorlat Ügyvédi ellen szerint a peres felek jogosítva vannak ugyan az 1868: LIV. tcz. 167.jegyzésházasés 168. §§-ok kellékeinek megfelelő módon kiállított kérvényeket a, sági perben. kir. törvényszékhez intézni, minthogy azonban a házassági kötelék felbontására irányuló keresetlevél oly beadványnak nem minősíthető, melyre a fennebbi gyakorlat alkalmazást nyerhetne, ellenkezőleg az mindig ügyvéd által és ennek ellenjegyzésével adandó be, felperesnek 1902. évi 5302. sz. keresete pedig az ügyvédi ellenjegyzést nélkülözi; az eljáró kir. törvényszék az által, hogy ily szabályellenesen beadott keresetet elfogadva, alperest tárgyaláshoz idézte, a pert letárgyalta s a házassági kötelék felbontása felett itéletileg rendelkezett — a másodbiróság pedig az által, hogy a pert ily körülmények között érdemben birálta meg, oly lényeges eljárási szabályt sértett meg, mely miatt mindkét alsóbiróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az, 1881:59. tcz. 39. §. o) p. és illetve 43. §.
