Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 209 lezendö, azonban annak szükség esetén való előlegezésére a felperes I894:XXXI. " is köteleztetett, mert kirendelése közérdekből vált szükségessé. Al- t.-cz. peresnek a házasságvédői dijon kivüli egyéb perköltségben való 114., 115. §. marasztalása, valamint a felperesi képviselő dijának és kiadásának Az állampolmegállapitása vonatkozó kérelem és felszámítás hiányában az utóbb gárság kéridézett törvényczikk 251., illetve 252. §-a alapján mellőztetett. (903. désea házasszept. 15. 3] 188.). — Budapesti tábla: Hhagyja. (903. áoQz.sági perben. 21. 10235.) — Curia: A per adataiból megállapítandó, hogy a felek közt a házasság Bécsben köttetett, hogy alperes a házasságkötés idejébenBécsben tiszteletbeli spanyol consul-helyettes volt, hogy ezt megelőzőleg három spanyol consulnál, névszerint B.-nál, V.-nél és Púig de A.-nál mint kancziller (kanczellár) volt alkalmazva; hogy az 1898. évi nov. hó 14-én kelt esketési bizonylat szerint magát spanyolországi születésűnek jelentette ki. és neve is spanyol származásra enged következtetni. Ezek szerint az adatok szerint nem szenvedhet kétséget, hogy alperes a házasságkötés idejében nem volt magyar állampolgár, a minek ellenkezőjére a periratokból legcsekélyebb támogató aaat sem állapitható meg, — az pedig, hogy később nyert volna magyar honosságot, nem is állíttatik. Az 1879: L. tcz. 34. §-a szerint felperes elveszítette magyar állampolgárságát azáltal, hogy nem magyar állampolgárhoz ment férjhez, amivel szemben felperes nem is állítja, hogy magyar állampolgárságát visszanyerte, illetve visszahonositás által a magyar állampolgárok közé visszavétetett volna. Minthogy pedig az 1894. XXXI. tcz. 116. §-a szerint külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályom abban az államban, amelynek a házasfelek polgárai, ennek az előfeltételnek fenforgását azonban felperes ki nem mutatta: nyilvánvaló, hogy a házasság érvénytelenítését czélzó jelen perben az eljárásra a magyar bíróság hatáskörrel nem bír. Lényeges eljárási szabályt sértett meg tehát az első bíróság, midőn a hatásköréhez nem tartozó kereset alapján az eljárást folyamatba tette s az ügy érdemében határozott, hasonlóan lényeges eljárási szabályt értett meg a másodbiróság is, midőn az első bíróságnak érdemben hozott ítéletét felülvizsgálta; miért is mindkét alsóbiróság Ítéletét, a házasságvédő és ügygondnok dijaira vonatkozó rendelkezés fentartása mellett, a megelőző eljárással együtt az 1881 :LIX. tcz. 39. §-ának C) és 0"» pontjai alapján hivatalból megsemmisíteni s a keresetlevélnek felperes részére leendő visszaadását elrendelni kellett. (904. febr, 11. 15.). 21319. Budapesti tábla: A tábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, felperes kereseti jogának megszűntét nem állapítja meg és ehhez képest az I. fokú bíróságot további törvényszerű eljárásra és ujabb ítélet hozatalára utasítja. Felperes annakelőtte, hogy 1902. évi márczius hó 7-én a fiumei községi illetőséget megszerezte, Horvát-Szlavonországok területén bírt községi illetőséggel és mint ilyen, törvénykezési ügyekben a külföldiekkel egyenlő tekintet alá esett, azonban a magyar területen megszerzett községi illetőséggel nyilt meg felperesre a jog, hogy a magyar házasságjogi törvény hatálya ettől az időtől kezdve reá is kiterjedőleg alkalmaztassék; minthogy pedig a H. T. 115. §. jogot ad a külföldieknek is arra. hogy a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött tények alapján, a melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó vagy ágytól és asztaltól elválasztó okot képeztek, ha e tények a magyar házasságjogi törvény szerint is bontó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar bíróság előtt felbon14