Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 201 21303. Curia: Annak a jogkérdésnek a megbirálásánál, hogy I894:XXXI. a férj nejének ideiglenes eltartására kötelezendő-e vagy sem, lénye- t.-cz. ges befolyással bir az a kérdés is., hogy a nő a házassági tartozó hü- 102. §. séggel össze nem egyeztethető életmódot folyta te tt-e? mert ha, mint ideiglenes a jelen esetben megállapittatott, a házasági hűséget a férj is nötartás. megszegte, a nő attól ideiglenes tartást csak akkor jogosult követelni, ha ő mindaddig, mig a házassági kötelék jogilag fennáll, a házassági hűséget megtartotta s az ellen a maga részéről nem vétett; ámde a felebbezési biróság Ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásában azt állapította meg, hogy felp. ugy az együttélés alatt, mint annak megszakítása után egy más férfival benső szerelmi viszonyt folytatott. Vitatja ugyan felp., hogy jogilag megállapított házasságtörése megbocsátotmak tekintendő az által, hogy a férj a különélés ideje alatt is pénzzel segélyezte, hozzá eljárt, nála vacsorált és vele is hált; azonban ez az érvelés alappal nem bir; mert alperes felperessel a házastársi együttélést vissza nem állítván, magában véve azokból a körülményekből, hogy alperes felperest pénzzel segélyezte, és hogy azt a különválás után is meglátogatta, arra. hogy az neje házasságtörését megbocsátotta. alaposan következtetni nem lehet; és mert a tárgyalási jegyzőkönyv és az ítéletből nem tűnik ki, hogy felperes a felebbezési eljárásban felhozta s bizonyítani óhajtotta, hogy alperes felperes házasságtörését tudva, azzal a megtörtént különválás óta elhált volna (904. jun. 24. G. 65.). 21304. Curia: A felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperest aiz alperes hagyta el s a különélés ideje alatt alperes egy más nővel közös háztartásban élt s ezzel benső viszonyban volt, azonban megállapítást nyert az is, hogy ugyancsak a k ü 1 ö nélés ideje alatt felperes is egy idegen férfival benső viszonyt folytatott s közös háztartásban élt. Minthogy pedig jogszabály, hogy csak a nem vétkes nő követelhet férjétől külön tartást, ha azonban a férjétől külön váltan élő nő a különélés ideje alatt más férfival viszonyt folytat, férjétől már ez okból ideiglenes tartást nem igényelhet és ilyen körülmények közt a nő igényére a fennforgó esetben mi befolyással sincs az, hogy a férj egy más nővel közös háztartásban él: minthogy alaptalan az a felperesi panasz is, hogy az alperes a felperesnek megbocsátott volna, mert alperes az elsőbirói eljárásban tett ugyan ajánlatot az életközösség viszszaállitására, de meg van állapítva, hogy felperes az együttélést vissza nem állította: minthogy felperesnek a különélés ideje alatt fenti tényállás szerint folytatott viselkedése miatt nőtartáshoz való joga elenyészett, mindezekhez képest nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperes ideiglenes nötartás iránti keresetével elutasittatott (£04. jun. 24. G. 64.) 21305. Curia: Alperes a fel&bbezési biróság tárgyalási iegyzőkönyve és Ítélete szerint T. Frigyesné és R. Ödönné tanakat annak bizonyítására hívta fel, hogy egy bizonyos férfi akkor is, amikor T. Frigyesek már nem laktak felperessel együtt, kijárt felpereshez s az éjet annál töltötte. A felebbezési biróság mellőzte ezeknek a tanuknak kihallgatását azért, mert ugy találta, hogy ez a körülmény, még ha a tanuk bizonyítanák is, hogy a sok éven át tartott baráti és jóismerősi viszonynál fogva felperest az illető férfi ugy