Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 189 21271. Nagybecskerekitsz.: A házasság az 1894 : XXXI. I894:XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontja alapján alperesnő hibájából felbontatik; al- t.-cz. peresnő ugyanezen törvény 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánít- 95., 96. §§. tátik. A házasságból 1902. január 4-én született ,<Mária» nevü leány-4 gyermekek gyermek, tartásának és neveltetésének kötelezettségével, felperesnek elhelyezése. ítéltetik oda. A házasságból született «Mária» nevü gyermek a H. T. 95. §-ának 3. bekezdése értelmében és azért ítéltetett oda felperesnek, mert alperesnő maga beismerte, hogy a gyermeket ágyasának házában tartani nem akarja, de ez különben a gyermek erkölcsös nevelésére is hátrányos volna, igy tehát a tsz. jobbnak látta a gyermeknek az apánál való elhelyezését, a hol a gyermek közvetlen felügyelet és gondozás alatt van (903. nov. 27. 9141.). — Szegedi tábla: Hhagyja (904. márcz. 22. 9141 903.). — Curia: A házasság tartama alatt született kiskorú gyermek elhelyezése és tartására vonatkozó részében mindkét alsóbircsági Ítélet megváltoztattatik s e tekintetben a határozathozatal mellőztetvén, intézkedés végett az összes iratok az illetékes árvaszékhez áttétetni rendeltetnek. A gyermek elhelyezése és tartására vonatkozó részében mindkét alsóbiróság ítélete az 1894 : XXXI. t.-cz. 96. §-a alapján abból az okból változtatott meg, mert a perben a határozat alapjául szolgáló tények nem derittettek ki (904. jun. 9. 3258.). 21272. Curia: Előre bocsátva azt, hogy a bécsi lipótvárosi cs. 99. §. kir. jbiróság F) alatti végzése szerint a felek nem pusztán ágytól és asz-Különélés eltaltó) választattak el, hanem annak értelmében az izraeliták között rendelése. szokásos válólevél kiadásának és átvételének megtörténtével a felek között létrejött házasság maga nyilváníttatott felbontottnak, mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a jelen Ítélet rendelkező része értelmében kellett intézkedni, mert felperes keresetét a H. T. 80. §. a) pontjában foglalt bontó okra alapította és az eljárás során alperes ellenében oly cselekményeket bizonyított, melyek ama bontó ok jelenségeivel birva, ennek megállapítására alapul szolgálhatnak. A H. T. 80. §. esetében pedig, ugyanezen tcz. 99. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, az ágytól és asztaltól való különélést mindenkor el kell rendelni és mert .az ugyanezen §. első bekezdésében megjelölt czélból parancsolólag tett, kivételt nem ismerő ez a rendelkezés nem mellőzhető az elsőbiróság által felhozott és másodbiróságilag elfogadott abból az okból, hogy a felek az F) a. szerint ágytól és asztaltól már bíróilag elválasztattak, helyesen: hogy a közöttük létrejött házasság íelbontottnak nyilváníttatott, minthogy a külföldi bíróságnak ez a határozata nem hozható az 1894 : XXXI. tcz. szabályai értelmében a magyar bíróság előtt folyamatba tett, itt lejártatandó és befejezendő jelen perrel, illetőleg az ebben követendő eljárással oly kapcsolatba, mely ennek az eljárásnak valamely lényeges feladatát, a jelen esetben a 99. §-ban és jelesül annak 3. Dekezdésébeii foglalt rendelkezés teljesítését mellőzhetővé tenné, vagy mellőzésére elfogadható alapul szolgálhatna (903. jan. 20. 7967/902.). 21273. Trencséni tsz.: Ámbár a per a házassági törvény 80. §-a alapján indíttatott, a különélésnek a 99. §. értelmében való elrendelése azért mellőztetett, mert bírósági gyakorlat szerint a mennyiben az osztrák honosok az osztrák bíróság által ágytól és asztaltól már elválasztattak és évek óta külön élnek, az utóbb magyar állampolgárságot nyert házastárs által indított bontó perben, aminő körülmények ezen perben is fenforognak, a 99. §. alkalmazásának szüksége nincsen. — Pozsonyi tábla: Hhagvja. — Curia: Hhagvja (903. febr. 11. 8186.).