Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 177 vallomásával azonban igazolást nyert az is, hogy alperes abban az 1894: XXXI. időben is s azóta is idegen nővel folytat házasságon kívüli együtt- t,"czélést, s ezt a nőt alperes magától el nem bocsátotta. Tekintve tehát, 77. §. hogy alperes az életközösség megszakításának jogos okát nem adta; A házasság tekintve továbbá, hogy alperesnek az életközösség visszaállitására/e/öo/itósa a ajánlkozása őszintének és komolynak nem tekinthető, amennyiben & házastárs elveié együttélő nőt el nem bocsátotta, sőt felperesnek az együttélés jp^uAt1 újrafelvételét az által lehetetlenné tette, s igy alperes olyannak tekin- °5 ^ ' tendő, mint aki a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett: alperes ellenében a házassági törvény 77. §. a) pontjában foglalt bontó ok fenforog (902. nov. 13. 5721.). 21239. Curia: Habár peres ielek az Ungváron 1896. decz. 22-én 526. sz. a. felvett s a perhez csatolt közjegyzői okirat szerint abban állapodtak meg, hogy egymástól elválnak s 1896. deczemberben a házassági együttélést mégis szüntették; tekintve azonban, hogy a házassági életközösség czéljával ellentétes és közjegyzői okiratba joghatályával be nem foglalható ez a megegyezés, nem gátolhatta felperest abban, hogy alperestől az életközösség visszaállítását kívánja, s azt erre birói határozattal köteleztesse; tekintve, hogy felperes kérvényéből nem lehet arra következtetni, hogy az életközösség visszaállitását nem komolyan akarta; tekintve, hogy alperes a birói határozatnak az abban megszabott határidő alatt eleget nem tett, azt pedig, hogy erre jogos oka lenne, ki nem mutatta, amennyiben a kihallgatott tanuk vallomása szerint, ha néha volt is peres felek között civódás és félreértés, de alperes felperesnél rossz bánásmódban nem részesült, sőt felperes őt fürdőre is többször elküldte az orvos tanácsára, alperes olyannak volt tekintendő, mint aki az életközösség visszaállitását meghagyó birói határozatnak igazolatlanul nem tett eleget, amiértis peres felek házassága, mindkét alsóbiróság Ítéletének e részben megváltoztatása mellett, felperes keresete folytán az idézett törv. 77. §-ának a) pontja alapján felbontandó, s alperes a 85. §. érteim, vétkesnek kimondandó volt stb. (903. febr. 25. 7619/1902.). 21240. Curia: Alperes, ki felperestől a B) alatti hely- Az elhagyott hatósági bizonyítvány szerint 1889. április 14-étől különválva él, fél meg nem felhívatott, hogy felperessel az életközösséget 30 nap alatt állítsa hféfJ}eff ,a vissza. A kitűzött 30 nap 1902. május 25-én letelt, alperes azonban ^Imson a D) alatti helyhatósági bizonyítvány szerint a felhívásnak eleget nem ™ tett s a per tárgyalására szabályszerű idéztetése daczára meg nem jelenvén, nem mutatta ki, hogy felperes elhagyására jogos oka lenne. Tekintve tehát, hogy a bírói felhívás sikertelensége folytán felperesnek már megnyílott az a joga, hogy a házasság felbontását az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontja alapján kérhesse; tekintve továbbá, hogy a mennyiben az elhagyó fél a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tesz s az elhagyás jogos okát nem bizonyítja, a házasság felbontásának minden további békéltetési kísérlet nélkül helye van s igy az a körülmény, hogy felperes a kitűzött békéltetésre személyesen meg nem jelent s képviselője előadása szerint a per folyama alatt Amerikába kivándorolt, a felbontásnak útjába nem állhat: a házasság felbontása jelen esetben a hivatkozott A feleség bán§. alapján indokolt s,tb. (903. okt. 29. 7104.). talmazása a 21241. C u r i a : A férj tartozik nejét saját szüleivel szemben is férj szülei bántalmazások ellen megvédeni s ha ezt nem teszi, a nőnek férje házából részéről, mint való távozása sem szándékos, sem jogtalan, s igy ellene e távozás alap- bontó ok Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XV. 1«