Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 153 terjed ki ernnak megtérítésére a mihez a megöittói valaki annak £a^e/ntef' kötelezettség nélküli önkéntes adománya ntán jutott. Gyermeket G^j£as munkaképes atyjával szemben tartási kötelezettség nem terheli, és ^^loko^áigy az atya csak munkaképtelenségének beállta esetén léphet fel sáért. tartás iránt gyermeke halálának okozója ellen ('904. febr. 25. 6635 903.). 21207. Curia: A gazdát sz: a szolgálati szerződésben megálla-,4 gazdától a pitott javadalmazáson felül egyéb anyagi előnyre jogszerű igényt n:mgazdatiszt áltarthat, következően a szolgálatadó által fizetett cseléd- tal elvont munkaerejét rendes foglalatosságától elvonni és sa- n}"n£a*í[ ját czéljaira állandóan fölhasználni nem jogo s ul ivaI° fG ' és ha és a mennyiben azt jogellenesen mégis felhasználja, annak a munkának az értékével, a melyet a szolgálatadótól elvont, azt megkárosítja, következően a szolgálatadó azt az összeget, amit a tőle elvont munkáért fizetett a kárt okozótól jogszerűen követ-lheti, a min mit sem változtat az, hogy alperes a szolgálati viszony tartama alatt felperes járandóságából a megfelelő összeget ez ideig le nem vonta, mert alperes felperes járandóságának egy részét a szolgálati viszony megszűnt- után is visszatartván, a kár mzg.éritésére vonatkozó igényéről lemondottnak nem tekinthető (904. jan. 27. G. 517.). 21208. Kassai tábla: Az alp.-ek felülvizsgálati panasza sze- \/adáSZeb elrint a felebtezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg: 1- midőn a pusztításáért felperes Czifra nevü vadászkutyájának a másodrendű alperes ál-való kártalatal tőrtént elpusztítását kártérítést maga után vonó cselekménynyé nitás. minősítette: 2. midőn az L rendű alperest: a II. rendű alperes gazdáját, jóllehet alkalmazottjának cselekménye ért vagy mulasztásáért a gazda csak másodsorban felelős, a másodrendű alperessel egyetemlegesen marasztalta, és 3: midőn a felperes követelése után kamatot a kereset megindításától fogva ítélt, holott a kár mennyi sége csak a per folyamán és a felperes előadásától eltérően álla-^ pittatván meg. a kárösszeg után késedelmi kamat_ legfeljebb csak-^-' az ítélethozatal napjától fogva volt követelhető. Ámde az alperesek eme panaszainak egyike sem alapos. Mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt ténymegállapítás szerint a felperesnek 'Czifra nevü vadászkutyája a II. r. alperes, mint az L r. alperes fővadásza által oly alkalommal pusztíttatott el, a mikor ez a kutya a felperessel mint gazdájával vadászott. Minthogy pedig az 1883: XX. t.-cz. 17. §-a szerint a vadászatra jogosultak vadászebei, ha vadászat közben idegen területre mennek át, kóbor ebeknek nem tekinthetők és az idegen területen vadászatra jogosult fél részéről el nem pusztíthatok, hanem csupán letartóztathatok és ekként a másodrendű alperes ebben az esetben a felperes Czifra nevü vadászkutyáját nyilván jogellenesen pusztította el, kétségtelen, hogy a felebbezési bíróság az idevágó anyagi jogszabályokat helyesen alkalmazta, a midőn ezúttal a kutya elpusztítását kártérítést maga után vonó jogellenes cselekménynek ismerte fel. Mert a felebbezési bíróság ítéletében ugyancsak tényként van megállapítva, hogy a II. rendű alperes a felperes Czifra nevü vadászkutyáját a gazdája részéről nyert utasítás alapján szolgálatának teljesítése közben pusztította el. Minthogy pedig anyagi jogszabályaink szerint a gazda az alkalmazottjánál tal másnak okozott kárért felelős akkor, ha az alkalmazott gazdája megbízásából járván el, a kártétel e megbízás teljesítése közben követtetik el és magával a megbízással okozati