Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
94 KÖTELMI JOG. Vétel. pontból közönséges értelme szerint bir. Már pedig az illető Írásbeli Vctelúrhútra- szerződések idézett 13. pontja nem rendelkezik a kamat egyszerű lék /eszd/mYo-levonásáról vagy leszámításáról, hanem világosan arról, hogy a n e m lása. kamatozó véte 1 árhátráléki tőke vevők tetszéséhez képest, az ott meghatározott módon leszámolás mellett a kikötött határidő előtt is kifizethető, következésképpen az illető 13. pontnak és nevezetesen magának a leszámolásnak, mini ez a végrehajtási törvény 192. és a csődtörvény 14. §§-aiban is ki van fejezve, ügyletileg és jogilag minden kétséget kizárólag az a jelentősége és hatálya, hogy adós a lejárat előtt teljes fizetés gyanánt a nem kamatozó tőkéből azt az összeget tartoztak a hitelezőnek fizetni, amely a fizetés napjától az eredeti lejáratig számított kamataival együtt az eredeti tőkekövetelés teljes összegének felel meg, ilyen körülmények között tehát, az illető 13. pontnak «évi 4% azaz négy százalék» kitétele, minthogy a kamatláb különben már természeténél fogva is egy évre vonatkozik, kétségtelenül csakis az alkalmazandó kamatlábat és azt határozza meg, hogy a kamatszámítás évenkint eszközlendő. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv szerint az eladók egy része saját jogelődjük hagyatéka gyanánt az illetjő vételárhátráléki tőkének az addig visszafelé számított 4%-os kamat levonásával jelentkező részét sorolta fel és ennél a tárgyalásnál a Vevők képviselője is jelen volt, azonban áz illető hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv a vevők és az illető eladók között az illető 13. pontra vonatkozással, ettől eltérően nem tartalmaz semmiféle ügyleti természetű kijelentést és igy e szempontból az illető eladóknak egyoldalú kijelentése az illető eladókat vagy engedményesüket jogilag nem akadályozhatja abban, hogy vevőktől a vételárhátraléknak akként való kiegészítését követeljék, amiként ahhoz a fenn kifejtettek értelmében a szerződés szerint joguk van. Ezeknél fogva a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felperest az I—III. rendű alperessel szemben keresetével elutasította (904. ápr. 20. G. 702/903.). Visszavásár- 21124. Curia: A visszavásárlási jog már közönséges értellási jog frf'Aró'-ménél, de törvényes fogalmánál fogva is az eladó által harmadik tése. személy javára nem, hanem csak a saját személyére köthető ki (903. jan. 28. 8456/902.). 9. Ajándékozás. Ajándékozás 21125. Bpesti tábla: A köteles rész kiegészítését a leszármcgtámadásamsLZÓ egyenes örökösök csak ajándékozás esetében jogositvák követelni; visszterhes ügyletet azonban kötelesrészük megsértése czimén eredménynyel meg nem támadhatnak. Már pedig nem lévén törvényes intézkedés, melynél fogva a mostoha fiu mostoha apját eltartani köteles,, az alperes és elhunyt mostoha apja között az eltartás és egyéb szolgáltatás fejében teljesített vagyonátruházás csak akkor, vagy abban a részében volna ajándékozásnak tekinthető, ha az átruházott vagyon forgalmi értéke az elvállalt kötelezettséggel arányban nem állna, vagy az elvállalt kötelezettség a vagyon jövedelméből teljesíthető volt volna. Azonban egyik eset sem forog fenn, mert az elvállalt tartás és el temetési költség fejében átruházott lakóházrészből és jelentéktelen egyéb ingatlanokból álló vagyonnak a szakértők által megállapított 873 korona^ 32 fillér összértéke, nemkülönben minden bizonyítás nélkül megállapithatólag annak 62
