Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

92 KÖTELMI JOG. Vétel. a férjnek kizárólagos rendelkezése alatt áll, és a nő a házassági Eladás tulaj-kötelék fennállása alatt a közszerzeményi vagyonnak elkülönítését donjog fen vagy felosztását nem követelheti, mihez képest a férj által szerzett tartásával, és foglalásba vett ingók a szerzeményi vagyon elkülönítése előtt a nő adósságának kielégítésére nem fordíthatók; mert továbbá az a körülmény, hogy az eladó a szóban forgó ingókra a vételár teljes lefizetéséig a tulajdonjogot fentartotta, csakis a tulajdonjog átháramlására bír felfüggesztő hatálylyal, ellenben nem áll utjában annak, hogy felperes a vételi ügylet alapján szerzett jogait harmadik személy ellenében már a vételár teljes lefizetése előtt is érvényesíthesse; és végül, mert a végrehajtást szenvedő az által, hogy a hátralékos vételár erejéig felperesért váltójogi kötelezettséget vállalt, a felperes által vett ingókra tulajdonjogot nem szerzett és a vételár fizetéséhez hozzá nem járulván, az részben vagy egészben a nő külön vagyonának nem tekinthető (904. márcz. 9. G. 611/903.). 21122. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében megállapítást nyert az, hogy a végrehajtást szenvedők, a gépek és tartozékaik továbbadásakor, az alp. által vitatott jogfentartásáról felp.-ek előtt említést nem tettek és egyébként sem nyert bizonyítást, hogy felperesek a jogügylet megkötésekor ily fentartásról tudomással bírtak volna; már pedig az ingó vagyon, ha az a tulajdonjognak a vételár teljes lefizetéséig való fentartásával adatik is el, ha az a vevőnek a birtokába bocsáttatott, harmadik jóhiszemű személyekre nézve forgalmon kívül álló dologgá nem válik, következően az ilyen vagyonra harmadik jóhiszemű személyek teljes és korlátlan tulajdonjogot szerezhetnek. Egyebekben a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint megállapítást nyert, hogy alperes a szóban forgó gépeket és tartozékait részletfizetésre 1898. évi .július 8-án adta el a végrehajtást szenvedőknek, a kik viszont 1901. évi január hó 18-ik napján 3000 korona értékben oly feltétel mellett adták át felpereseknek, hogy azok a vételár fejében köteleztettek a végrehajtást szenvedőknek a klopodai takarékpénztárnál fennállott 3000 korona tartozását átvállalni és azt a hitelező takarékpénztárral létesítendő megállapodás szerint törleszteni, végül megállapítást nyert az is, hogy ezzel a jogügylettel alperestől a kielégítési alap el nem vonatott, mert a végrehajtást szenvedetteknek még mindig maradt ingatlan és ingó vagyona, a melyből alperes követelése fedezetet találhatott. A most kiemelt tényállásból a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályoknak (megfelelően vonta le a jogi következtetést, midőn a lefoglalt ingókat a foglalás alól felmentette; mert a végrehajtást szenvedett adóssal kötött szerződés, a végrehajtást szenvedők hitelezőjével sízemben hatálytalannak csak akkor tekinthető, lia mindkét szerződő félnél a kijátszásra irányuló szándék fenforog, erről pedig csak akkor lehet szó, ha az adóssal szerződő fél, az adósnak a hitelezőt kijátszó szándékáról tudomással bírt és a vagyonátruházással a hitelező elől a fedezeti alap elvonatott; már pedig egymagából abból a körülményből, hogy felperesek tudomással bírtak arról, hogy a végrehajtást szenvedők az eladott gépek árának egy részével még adósok, a kijátszásra irányuló szándékra jogszerű következtetés nem vonható akkor, midőn a felebbezési bíróság tényállása szerint a jogügylet megkötésekor a végrehajtást szenvedőknek még mindig maradt oly vagyona, a mi az alperes követelésének kielégítésére fedezetet nyújthatott (904. ápr. 21. G. 727/903.). Vételhclralék 21123. Curia: Felp. a felebbezési bíróság ítéletét első sorban leszámítolása azon az alapon támadja meg, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogsza-