Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 88 lanak át az engedményesre, de nem egyúttal annak kötelezettségei Kötelmek is és az engedményezett az engedmény által nem veszti el azt a megszűnése, jogát, hogy a tartozatlan fizetés tényének birói megállapítását az evu es" eredeti hitelezővel szemben követelhesse és mert másrészt annak a Tartozatlan megállapítása, hogy az eredeti hitelezővel szemben tényleg forog-e fizetés. fenn tartozatlan fizetés és hogy ennek alapján a nevezett valamely Összeg visszafizetésére kötelezhető-e vagy sem, a per érdemére tartozik. Ennek folytán tehát az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, a felperes kereshetőségi jogát megállapítani és az elsőbiróságot a per érdemének elbírálására utasítani kellett. — Curia : A másodbiróság ítélete, mellőzésével annak az indoknak, hogy az engedménynyel az engedményezett kötelezettségei az engedményesre át nem szállanak, az abban felhozott egyéb indokoknál fogva helvbenhagyatik (903. máj. 8. 4568.). 21110. Curia: Az osztrák polgári törvénykönyvnek az el- Elévülés. évülésre vonatkozó rendelkezései perrel érvényesítendő igényeket tárgyaznak, és ma az elévülés azt eredményezi, hogy akár a hoszszabb, akár rövidebb elévülési idő alatt érvényesítendő igények, ha a kitűzött időben nem érvényesíttetnek, többé nem érvényesíthetők, de arra az esetre, midőn valaki részére perben valamely jog Ítéltetik oda, habár a jog eredetileg természeténél fogva az osztrák polgári törvénykönyvben kiszabott rövidebb elévülési időn belül volt is érvényesíthető, ez a perújítással szemben ellen nem vethető, hanem a per. a mennyiben erre nézve a törvényes feltételek fennforognak, az 1881 :LIX. t.-cz. 69. §-ában kitett "határidő alatt, még ha rövidebb elévülési Jdőhöz volt is kötve, a per tárgya akadálytalanul megújítható. Ép oly alaptalan az osztrák polgári törvénykönyv* 1466. §-ára az ingók elbirtoklása tekintetében, valamint a tartozatlan fizetés tekintetében az 1431. és 1432. §-okra való hivatkozás is, mert mindezek a szabályok a perújításnál az idézett 69. szakaszszal szemben sikerrel fel nem hozhatók (904. márcz. 3. L G. 610/903.). 21111. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatta tik, A helyszincfelp.-ek keresete kereseti jog elévülés czimén az alapon, hogy a kére- léstől száset a helyszíneléstől számított 30 év után adatott be. elutasithatónak mitottelévülés nem találtatván, az elsőbiróság a per érdemében uj határozat hozatalára utasitta tik. Felperesek kereseti joga a téves helyszinelési felvétel kiigazítása iránt abban az esetben évül el, ha felpereseknek az ingatlanok tulajdona iránti jogigényük már elévült. Az a körülmény hogy felperesek keresetüket a helyszinelési felvételtől számított 30 év letelte után adták be, kereseti joguk elévülését nem állapítja meg, ha az ingatlanokra vonatkozó jogigényük még el nem évült. Minthogy pedig az alsóbiróságok felperes keresetét egyedül abból az indokból utasították el kereseti jog elévülés ezimen, mert a helyszinelési felvételtől a kereset beadásáig 30 év már eltelt: mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával stb. (904. ápr. 15. 8861 903.). 21112. Veszprémi tsz.: Felp.-t keresetével elutasítja. Xem Zálogjog igazolta felp. azt a kereseti tényállítását, hogy a kitörültetni kért clcvülésv. zálogjog elévülés folytán is megszűnt, mert hisz a főjelzálognál C) 140. sorszám alatt foglalt bejegyzés ép arról a körülményről nyújt bizonyítékot, hogy alperesek javára a törültetni kért végrehajtási zálogjog jogaik érvényesithetése czéljából az elévülési határidőn belül bekebeleztetett; alpereseknek pedig e jogcselekménye nem tekinthető olyannak, hogy a végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésük behajtása czéljából az elévülési határidőn belül mit sem tettek volna,