Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. rdsz. alatt foglalt ingatlanból a S. A-né H. J. illetőségére a t.-cz. végrehajtási zálogjog a most emiitett tőke s jár. erejéig mel­?9- §• lékjelzáiogilag annak kitüntetésével, hogy a főjelzálog a ká­Alzálogjog &r-szon-impéii 12. sz. tjkvben C. 37. alatt vezettetik, bekebelez­kebelezésc. tetni s ezen uj mellékjelzálog keletkezte pedig a főjelzálognál kitüntetni rendeltetik s a bejegyzés foganatosítása a tkvi iro­dának meghagyatik. Ellenben az alzálogjognak az 5041/99. tkvi számú végzéssel H. J. javára 60,000 korona örökrész kiegyenlítési összeg erejéig a fenti ingatlanokból a H. A. ille­tőségére bekebelezett zálogjogra a fenti követelés erejéig végrehajtató javára kért bekebelezése el nem rendelhető s a megkeresmény teljesítése ide vonatkozó részében feljegyzés nélkül megtagadtatik, mert a megkeresett tkvi hatóság kö­teles megvizsgálni azt, vájjon a bejegyzés teljesítése iránt hozzá érkezett megkeresés arra hivatott, tehát arra illetékes hatóságtól származik-e. Már pedig a végrehajtási törvény 79. §-ának harmadik bekezdése szerint zálogjogilag bejegyzett köve­telésre az a/zálogjog végrehajtásilag csak az illetékes járásbíróság utján eszközölt foglalás alapján s a kiküldött bírósági végrehaj­tónak megkeresményére kebelezhető he. Ennélfogva a zilahi törvény­széknek 7977/901. P. sz. a, végzésére, illetve az abban foglalt megkeresmény ide vonatkozó részében, mint illetéktelen bíró­ságtól eredő, azért a végrehajtási alzálogjog bekebelezésének alapjául nem szolgálhat. (Budapesti tábla 3914/88. sz.) A rangsorozat biztosítása czéljából bejegyzésnek helye azért nincs, mert a zálogjogilag bejegyzett követelésre az alzálog­jognak végrehajtásilag való bekebelezése a végrehajtásról szóló törvényen és nem a telekkvi rendeleten alapul (Üt. XXV.) Egyszersmind tekintettel arra, hogy a fenti ingatlanokból H. J. illetőségére a végrehajtási zálogjog 4400 kor. s jár. erejéig a 2889/900. tkvi számú végzéssel a zilahi ipar- és gazdasági bank javára és ugyanannak javára 2700 kor. s jár. erejéig a 6730/900. számú végzéssel.már bekebeleztetett, ennélfogva a tasnádi takarékpénztár egyesület későbbi végrehaj tatónak nevezett korábbi végrehaj tatóhoz való csatlakozása kimondatik. — Marosvásárhelyi tábla: A tábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A zálogjogilag biztosított követelés a szerzett zálogjoggal jogilag egy szerves egészet képez, minthogy a zálog­jog minden esetben valamely követelésre vonatkozik: ennélfogva minthogy a zálogjog önálló független jogként nem létezik, az 1881. IX. t.-cz. 135., 136. §§ ai szerint szabályozott le nem foglalható ebből folyólag a tlkvi hatóság a végrehajtást szenvedőnek H. A. elleni követelése erejéig bekebelezett zálogjogra végre­hajtást elrendelő biróság végzése alapján az alzálogjog bejegy­zését helyesen tagadta meg, mert az idézett törvény 79. §-a szerint az alzálogjog bekebelezése tlkvi akadály hiányában ós csak abban az esetben rendelhető el, ha a követelés az 1881. évi LX. t.-cz. 47. §-a szerint előbb lefoglaltatott és a birói kiküldött a tlkvi hatóságot a jelzett bejegyzés iránt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom