Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

36 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XVlll. értendők, a melyekre a bíróság a megfelelő jogszabályokat t--°z- alkalmazva, azok jogi következtetésének egyedüli alapját kell 121- §• hogy képezzék; következéskép a felebbezési biróságnak felAz ítélet tar- adatában állott volna, az általa felhivott bizonyítási anyagiasa, nak a 64. §. szerinti mérlegelésével kiemelni a feleknek azokat a jogalkotó vagy jogmegszüntető tényeit is, a miket a meggyőződését előidéző okok felsorolásával méltatott bizonyítékok alapján fenforgóknak talál s a mely a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati biróság döntésének is alapjául szolgálhat. (901. jun. 7. I. G. 77.) 20254. Budapesti tábla: A felebbezési biróság Ítéletében a tényállás, az 1893: XVIII. t.-cz. 121. és 170. §§. rendelkezéseinek megfelelően előadva nincs ugyan, minthogy azonban a felebbezési biróság Ítéletének indokaiban, ugyanazoknak a tényeknek jogi megbirálását fejtegeti, a mely tények az elsőfokú bi óság Ítéleti indokaiban határozottan megállapittattak, ebből okszerű következtetés vonható arra, hogy a felebbezési biróság is magáévá tette az elsőfokú biróságnak azt a ténymegállapítását, hogy a jelen esetben felperes a végrehajtást szenvedő feleknek a keresetben elősorolt ingókat a tulajdonjog fentartásával adta el. (901. máj. 23. I. G. 60.,) 139. §. 20255. Szegedi tábla : Felperesek felülvizsgálati kérelPertársak műket arra alapítják, hogy a felebbezési biróság eljárási szafelebbezése. bályt sértett meg azáltal, hogy az elsőbiróság Ítéletét az I. és IV. r. alperesek nevében is felebbezettnek tekintette. Ez a panasz alaptalan, mert a jelen per tárgyát tevő az a kérdés, hogy az alperesek tartoznak-e tehermentesíteni a kereseti ingatlant? erre az ingatlanra vonatkozó jogügyletnek egységes voltánál fogva az összes alperesekre nézve csak egységesen dönthető el, ily esetben pedig a S. E. 139. §-a értelmében az elsőbiróság Ítélete, habár az ellen a pertársaknak egyike is élt felebbezéssel, a többiek nevében is felebbezettnek tekintendő. (900. decz. 19. G. 244.) 140. §. 20256. Curia: A S. E. 22. §-a értelmében az, a ki valaPerbehivás és mely dolgot vagy jogot, mely iránt más személyek között beavatkozás, per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, igényét beavatkozási perrel mindkét fél ellen intézett keresettel érvényesítheti (főbeavatkozás). Ez az eset a jelen ügyben nem forog fenn; mert a közalapítványi kir. ügyigazgatóság, mint a vallásalap és főfelügyeleti jog képviselője, a kereset tárgyát maga részére nem igényli, keresetet nem adott be. A S. E. 140. §-a szerint perbehivásnak az 1881. évi LIX. t.-cz. 9. és 10. §§-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van (mellékbeavatkozás) és a perbehivott, valamint a beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak. Az idézett 9. és 10. §§-ok szerint az a peres fél, ki pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szavatossági igényt kiván érvényesíteni, jogosítva van azt a pernek folyamatban létéről perbehivás által értesíteni