Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

34 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XVIII. 20248. Curia : A felebbezési bíróság a keresetével elu­t-cz. tasitott felperest alperes javára a perbeli költségen kivül 117• §• másban nem marasztalta, már pedig a S. E. 117. és 169. Az ítélet *%-§-aiban foglalt marasztalás alatt csak az a marasztalás ért­rehajthatósá- hető, a mely a kereset vagy viszonkereset főtárgyára vonat­ba felebbezés- kőzik és általában az idézett §-ok szerint az ítéletnek felebb­retekintet nél~ vitelre való tekintet nélkül végrehajthatósága csak a kereset vagy viszonkereset tárgyára és ilyen esetben ugyan a járulékot tevő perköltségre is irányulhat, ellenben arra alkalmazható akkor, ha az Ítélettel a fél elutasittatván, az ellen a marasztalás csakis a perbeli költségre nézve történt: a felebbezési bíró­ságnak az a rendelkezése tehát, a mely szerint Ítéletét, a melylyel az elsőbiróság elutasító Ítéletét helybenhagyva, fel­perest a perbeli költségben marasztalta, a felülvizsgálati kére­lemre való tekintet nélkül végrehaj thatónak mondotta ki, nyilván jogszabályba ütközik és igy e részben felperes felül­vizsgálati kérelmének helyt kellett adni és a felebbezési bíró­ság ama ítélete rendelkezését hatályon kivül helyezni. (902. szept. 12. G. 109.) 20249. Kassai tábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad, mert az elsőbiróság Ítélete a felebbezésre való tekintet nél­külmondatván ki vhajthathatónak, a vhajtás az ítélet marasz­taló részére elrendelendő volt, az a kérdés pedig, hogy az elsőbiróság az Ítéletet az 1893 : XVIII. t.-cz. 117. §-ának megfelelően mondotta-e ki vhajthathatónak, vizsgálat tárgyát ez uton nem képezheti. (901. ápr. 10. 122-j.) 20250. Budapesti keresk. és váltótörvény szék : A járásbíróság felperest perköltség viselésére kötelező ítéletét nem mond­hatja ki felebbvitelre való tekintetnélkül végrehajthatónak, mert az 1893 : XVIII. t.-cz. 117. §-ának rendelkezései, mint kivételek, szorosan magyarázandók, s ennélfogva a végrehajthatóság csak ugy adható meg, ha fenforognak azok a gyakorlati okok, a melyek a törvényhozást e kivételek felállítására vezették. Az imént idézett kivételes rendelkezésekből pedig kitűnik, hogy ezek csak a per tárgyának egészben vagy részben való megítélése, vagyis marasztaló ítélet esetén a követelő fél érdekében vitás követelése tekintetében vannak felállítva, és nem a megtámadott fél érdekében a részére megítélt perköltségre nézve. Ebből arra a következtetésre kell jutni, hogy a törvényhozó szándéka a S. E. 210. §-ának utolsó bekezdésében foglalt ama kivételes szabály felállításá­nál, hogy a járásbíróság által hozott ítéletek elleni felülvizs­gálati kérelemnek, az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs, nem terjed többre, mint arra, hogy ez által csak a követelő fél javára hozott marasztaló Ítélet legyen végrehajt­ható. (901. jan. 5. E. 154.) 121. §. 20251. Curia: A S. E. 170. §-a értelmében a felebbe­Az ítélet tar- zési eljárásban, a mennyiben az erre vonatkozó fejezet intéz­talma. kedéseiből más nem következik, a sommás eljárásnak az első-

Next

/
Oldalképek
Tartalom