Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 29 elfogadására vonatkozó valószinüsitési adatot kivánt szolgál- 1893: XVIII. tatni, ez a tanúvallomás is a már emiitett téves indokolással *.-cz. volt mellőzve. A felsorolt eljárási jogszabálysértések követ- 95., 96. §§. keztében az ügy a felebbezósi bíróság Ítéletének tényállása Félnek eskü alapján eldöntésre nem lévén alkalmas, a S. E. 204. §-a alap-alatti kihaU> ján a rendelkező rész értelmében kellett határozni (903. jun. gatása. 12., I. G. 92.) 20229. Győri tábla: Alperes megtámadja a tényállást azon alapon, hogy az eljárási szabály megsértésével állapíttatott meg, azonban alperesnek ebben az irányban előterjesztett panasza alaptalan, mert a felebbezési bíróságot az- 1893: XVIII. t.-cz 95. és 96. §-ai nem tiltják el attól, hogy a tanú kihallgatást és a félnek eskü alatt való kihallgatását egyszerre rendelje el; az által tehát, hogy a felebbezési biróság G. A. tanú kihallgatása után ugyanazon tárgyaláson felperest eskü • alatt kihallgatta, eljárási szabályt nem sértett. (901. febr. 28. II. G. 4.) 20230. Pécsi tábla: Alaptalan a felperes felülvizsgálati kérelme, mert az 1893: XVIII. t.-ez. 64. és 96. §-ai értelmében a biróság, a mennyiben a törvényben kijelölt esetekben kötve nincs, valamely tényállás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyitás egész tartalmának méltatása alapján és a tanuk, valamint a felek hit alatti kimondását szabad mérlegeléssel itéli meg és ahhoz mint bizonyítékhoz kötve nincs, miből kétségtelen, hogy a biróság az egyik félnek az alapperben eskü alatt tett kimondásához az ujitott perben sem volt kötve és az ujitott perben az ellenfelet hit alatt kihallgatta és mert ehez képest a törvényszék, mint felebbezési biróság. nem sértett meg jogszabályt, a mikor a perben szolgáltatott összes bizonyítékok mérlegelésével a felperesnek az alapperben tett kimondását, habár az eskü alatt tétetett, döntőnek el nem fogadta. A felperesi képviselő felülvizsgálati kórelmével azért utasíttatott el, mert csak saját fele ellenében megállapított munkadíjnak és költségének csekélységét panaszolja és ezt összegére nézve felemeltetni kéri, már pedig a munkadíj és költség összegének megállapítása a teljesített munka szabad mérlegelésével történvén, az idézett törvény 197. és 206. §-ai értelmében felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. (900. okt. 30. G. 60.) 20231. Budapesti tábla: A jegyzőkönyv szerint a feleb- 99. §. bezési biróság az alperest az eskü alatti kihallgatására ki- Az eskü alatt tűzött határnapra, ajánlkozásához képest, törvényszerűen ugy tett vallomás idézte, hogy ügyvédje kötelezte magát, hogy felét a kitűzött mérlegelése. határnapon magával fogja hozni, a miből következik, hogy a felebbezósi biróság az alperest eskü alatti kihallgatására törvényszerűen idézte meg és hogy a k hallgatásra törvényszerűen megidézett alperesnek a kihallgatásról való elmaradásának a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyását a S. E. T. 99. §-a értelmében a 64. §. szabályai