Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. E. 31. és 148. §§-ai értelmében azok tárgyalásába jogszabály 1893: XVill. megsértése nélkül bocsátkozhatott . . . (901. I. G. 614.) *--°z20196. Curia: A megtámadott ítélet szerint való ugyan, 3*- §• hogy felperes az 1900. márczius 29-iki felebbezési tárgyalás- Keresetvaitoznál kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, hogy alperesek kassáját személyükben egyetemleg csak a hagyatéki vagyon erejéig fognak marasztaltatni, de az 1900. évi október 16-án tartott tárgyaláson a jegyzőkönyv tartalma szerint viszont azt jelentette ki, hogy alpereseket saját személyükben nem csak a hagyatéki vagyon erejéig, hanem összes vagyonuk erejéig kéri marasztalni; minthogy pedig a S. E. 149. §-a szerint a felebbezési kérelem és ellenkérelem a 148. §. korlátain belül a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható, és minthogy felperesnek utóbbi kérelme a S. E. 31. §-a értelmében keresetváltoztatást nem képez, mert az a kereseti követelésnek csak mely vagyonból leendő kielégitése kérdésére vonatkozott: a kereset jogalapjának megváltoztatásáról tehát abban szó sincs, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy felperesnek utóbbi kérelme értelmében határozott. (901. jan. 23. I. G. 570/900.) 20197. Budapesti tábla: Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság megsértette a S. E. T. 31. §-át, a mikor helybenhagyta az elsőfokú biróság Ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint alperes a kereseti tőke és járulékai megfizetésére személyesen is köteleztetett, holott az ily módon történt marasztalás a kereseti kérelem megváltoztatása következtében állott elő. Alaptalan ez a panasz azért, mert a keresetet felperes aznap indította meg, a mely napon alperes a kérdéses ingatlanok egy részét tovább eladta, a miből következik, hogy felperes, a ki a tovább eladás tényéről csak a keresetindítás után nyert tudomást, a S. E. T. 31. §-ának 4. pontja alapján a per folyama alatt joggal követelhette, hogy alperes az általa tovább eladott ingatlanok vételárából az ajándéknak bizonyult érték erejéig saját személyében is elmarasztaltassék a kereseti összeg megfizetésére és az ez iránt előterjesztett kérelem keresetváltoztatást nem képez. (900. nov. 16. I. G. 205.) 20198. Pozsonyi tábla: Felperesnek azt a perbeli cselekvényét, hogy az általa megvett, de az alperes által nem szállított búzának keresetileg követelt szállítása iránti vagylagos kérelmét a per folyamán letette, az alperes kereset-, illetve jogalap változtatásnak vitatta és a keresetet ez okból elutasitandónak állította; minthogy azonban a szerződés nem teljesítése miatti kártérítés iránti kereset tulaj donképen szintén a szerződés teljesítésére irányzott kereset és nem jár jogi következményekkel az, ha a teljesítést is követő fél a már lehetetlenné vált szállítástól eláll és ez a cselekvénye sem általában, sem az 1893 : XVIII. t.-cz. 31. §. 4. pontjának rendelkezése értelmében keresetváltoztatásnak nem tekint-