Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

III SOMMÁS ELJAKAS. 1893:XViil. tálból fel nem oldható és pedig a következő indokolással: ^ t.-ez. A S. E. 27. §. 2. p. szerint az a pergátló kifogás, hogy az 27. §. 2. p. ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a biróság Peryátló ki- nem illetékes, az idézett §. u. e. bekezdése szerint nem tarfogás örökö- tozik azok közé a pergátló kifogások közé, a melyeket a södési perben, biróság az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe venni tartozik, mert a S. E. 1. §. 3. p. szerint örökösödési perekben a kiszabott értékhatáron belül a járásbíróságok is birnak hatáskörrel, tehát az örökösödési ügy nem olyan, mely törvénynél fogva valamely ügybirósághoz utasítva lenne, következéskép az ilynemű ügyekben a járásbíróság is illetékes, ha alperes az értékhatár szempontjából a 27. §. 2. p. értelmében az elsőbiróság előtti tárgyaláson pergátló kifogással nem élt. Ezen nem változtat a S. E. 17. §-ának az a rendelkezése, hogy a kereset az idézés kibocsátása nélkül, hivatalból visszautasítandó, ha a keresetből kitűnik, hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárásra, mert ez a rendelkezés csak oly esetekre vonatkozik, a midőn már a keresetből nyilvánvaló, hogy valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény miatt a biróság még a fél elmaradása vagy kifogásolási jogáról való lemondása esetében sem bocsátkozhatik az ügy érdemleges tárgyalásába és eldöntésébe. Úgyszintén nem változtat ezen a S. E. 13. §-nak rendelkezése sem, mert ez a §. az előző törvényekben foglalt eljárási szabályoktól csak azokat tartja fenn hatályukban, a melyekre nézve a S. E.-ban más intézkedés nem foglaltatik; már pedig a S. E. idézett 1. §.3. p. szerint az örökösödési ügyekben a törvényszék már nem tekinthető ügybiróságnak. Minthogy pedig a törvényszék mint felebbezési biróság a S. E. 153. §-ából folyóan csak oly pergátló körülményt vehet hivatalból figyelembe, mely a 27. §-ban mint ilyen fel van sorolva, ebben az ügyben pedig a felhozottak szerint ilyen eset fenn nem forog, a törvényszék nyilván téves felfogásból indult ki akkor, a mikor anélkül, hogy alperes az elsőbiróság előtt pergátló kifogást tett volna, az elsőbiróság Ítéletét feloldotta és a peres eljárást megszüntette, ennélfogva annak neheztelt végzését meg kellett változtatni és ugyanazt további szabályszerű eljárásra utasitani. (I. G. 15. 901. ápr. 17.) 31. §. 20192. Curia: A kereset az ahhoz ^4) alatt mellékelt Keresetváltoz- házasság vagyoni szerződés alapján az abban kikötött ideigtatás. lenes női tartásdíj megítélésére volt irányozva és bár felperes abban a keresetben és a tárgyaláson is, a házassági együttélésnek az ö részéről történt megszüntetését s alperes lakásának elhagyását az alperes elmebetegségével okolta meg, ezzel szemben a S. E. 31. §-a 1-ső pontja szerint nem képez keresetváltoztatást az, hogy felperes a felebbezési eljárásban a házassági együttélés megszüntetése okául ideiglenes női tartás iránti keresete megállapítására uj tényeket, jelesül az alperesnek durva bánásmódját hozta fel és ekként nem sértette meg a felebbezési biróság a