Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 7 viszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása 1893: XVIII. iránti kérelmen tul nem terjedhet, felperes pedig kereseté- t.-»z. ben azt kérte, hogy alperes elismerni legyen köteles, hogy §. i a felperes által fizetendő havi részletekbe betudandók az irt-Megállapítási ványokon felperesen kivül italmérést gyakorló korcsmárosok kereset. részéről teljesített havi regale bérszolgáltatások, s hogy alperes köteleztessék annak az összegnek és járulékainak visszafizetésére, a melyet a többi irtványokon italmérést gyakorló korcsmáros italmérési bér fejében alperesnek fizetett. A kereset végkérelme szerint tehát felperes keresete nem valamely jogviszony önálló megállapítására, hanem a jogviszonyból folyó igény megvalósítására, vagyis alperes fizetési kötelezettségének megállapítására irányul, ezt az igényét pedig felperes, mint az elsőbiróság Ítéletében indokaiban helyesen ki is van emelve, akár keresőleg, akár beszámítás utján, megállapítási kereset nélkül is érvényesítheti. Jogviszony megállapítása iránti keresetnek tehát annál kevésbbé lehet helye, mert ez a megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek nem mutatkozik, mivel felperesnek kereseti álláspontja szerint is, a kereset beadásakor a lejárt részletek tekintetében alperes ellenében már a szerződés teljesítéséhez s illetve az általa teljesítettnek állított túlfizetések visszaköveteléséhez is joga volt. Ezekhez képest az elsőbiróság Ítéletét ezen indokokból kellett helybenhagyni. (902. jan.» 22. 51.) — Curia: Hhagyja. (902. máj. 6. 2012.) 20189. Curia felülvizsgálati tanácsa: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a), b) és c) pontjai alapján, tehát az anyagi és eljárási jogszabályok sértése és helytelen alkalmazása, valamint a miatt támadta meg, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletét fel nem oldotta, azonban mindeme panaszok alaptalanok. Felperes az Írásbeli keresetben, a melyet az elsőbirósági tárgyaláson szóval is előadott, azt hozta fel, hogy ő az alperessel 1902. évi július hó 30-án és 1902. évi augusztus hó 12-én oly megállapodásra lépett, hogy a házában levő üzlethelyiségeket neki hat évre bérbe adta és minthogy alperes az 1902. évi augusztus és november hóban esedékes házbérrészleteket sem meg nem fizette, sem birói kézbe nem helyezte, ez alapon azt kérte bíróilag megállapítani, hogy felperes és alperes közt létrejött szerződés bíróilag felbontatik. A kérelmet pedig a tárgyaláson, többszöri változtatás után, olykép terjesztette elő, hogy a keresetben említett két szerződés 1902. évi november 3-tól kezdődőleg mondassék ki felbontottnak és alperes az 1903. évi február hó 1-én való kiköltözésre köteleztessék. Ezek szerint felperes az elsőbirósági eljárásban a kétrendbeli megállapodással kötött bérleti szerződésnek 1902. évi november hó 2 tói kezdődő joghatálylyal felbontását és a bérleménynek 1903. évi február hó 1-én való vissza-