Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 143 IR74- * XXXIV ha az ügyvéd a megbízója javára valamely jogról lemond, jelesen ha megbízójával abban állapodott meg, hogy a reá bízott ügyben z> díjazást akár feltétlenül, akár bizonyos feltételek mellett nem követelhet. Minthogy pedig a felebbezési biróság alperesnekA Jn™lom™] az előleges lemondásra vonatkozó, s a felebbezési eljárásban ^gai^ntais fentartott kifogását ama téves jogi nézetből kiindulvasanak aíait3<1" mondotta ki biróilag figyelembe nem vehetőnek, hogy az ügyvédnek ily előleges lemondására is alkalmazandó az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 54. §-nak az a határozmánya, a mely szerint a jutalomdij és idővesztés kárpótlása feletti előleges egyezkedés érvényességéhez okirat kiállitása szükséges és eme jogi álláspontjánál fogva azokat a tényeket, a melyek a lemondás jogilag létrejöttének kimondására alkalmasak lehetnek, meg nem állapította, s alperesnek eme tények megállapítására felhozott bizonyitékait, jelesül Sz. L. tanúnak vallomását és alperesnek eskü alatt tett vallomását egyáltalán mérlegelés alá nem vette, sem azokat a felszámitott ügyvédi munkákat és kiadásokat, a melyek a vitatott lemondási megállapodás hatálya alá esnek, a díjazás alá eső munkáktól ós kiadásoktól el nem különítette, ennélfogva alperes felülvizsgálati panaszának helyt adni s a felebbezési biróság Ítéletét ebben az irányban a S. E. 204. §-a alapján feloldani stb. (901. márcz. 2. I. G. 25.) 20446. Curia: Az ügyvédi jutalomdijra vonatkozó meg- Váltóval bizállapodás érvényessége az ügyvédi rendtartás 54. §-a értei- tositott jutamében okirat kiállításához van kötve, s ezen okiratot az alaki lomdij. természetű ós a tartozás ténybeli alapjának bizonyítására nem alkalmas váltó nem helyettesitheti. (902. febr. 4. 1030/901.) 20447. Budapesti tábla: A tábla felperes felülvizsgálati^2 ügyvédnek kérelmének helyet adva, a felülvizsgálati biróság ítéletétügyvédi tefelülvizsgálattal megtámadott abban a részében, a mely által vékenységtől felperes a kereset 1., 2., 3., 5., 6., 10., 16., 17., 18. és 19. függetlenül kitételei alatt követelésbe vett munkadijaira nézve keresetével érdemelt dijai elutasittatott, feloldja s a törvényszéket utasítja, hogy a tényállást abban az irányban, hogy a fentebb megjelölt tételek alatti ténykedéseiért felperest mily mérvű és összegű munkadíj illeti, állapítsa meg s az Ítéletet feloldott részére vonatkozóan hozzon az ezúttal felperes részéről felmerült és 22 korona 10 fillérben megállapított felülvizsgálati költség viselése kérdésére is kiterjedő uj Ítélet. Indokok: Felperes a felebbezési biróság ítéletének fentebb megjelölt részét azon az alapon támadta meg felülvizsgálattal, hogy a felebbezési biróság Ítéletének panaszlott elutasító rendelkezésével az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 54. §-át sértette meg, a mely törvényszakasz értelmében felperes, mint ügyvéd, az e minőségében reá bizott ügyben teljesített minden munkájáért és időveszteségéért dijat követelni külön kikötés nélkül is jogosult, jelen esetben annyival inkább, mert alperes nem is állította, hogy felperes a követelés alapjául vett munkára ingyen, vagy a
