Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 137 letett összeg az összes csődeljárási költségnek, tehát a tömeg- '881: XVII. gondnok dijának fedezésére is szolgái, mégis, minthogy a *•«. fenforgó esetben ez meg nem törtónt, hanem a csődnyitás el- . s' , rendeltetett a nélkül, hogij az azt kérő hitelezők az eljárási költ- A *<*™eggon ség előleges biztosítására köteleztettek volna: a csőrinek vagyon-nok (l,jazasa hiány miatt megszüntetése következtében a birói gyakorlat értei- vágyónmében a tömeggondnok a csődöt kérő hitelezőktől munkadijának niany rntat megtérítését nem követelheti és ennélfogva .... munkadíj megszüntetett czimén a csődnyitást kérő hitelezők fizetésre nem kötelezhetők.Cíiod cseteben(900. márcz. 21. 195.) , 20433. Curia: Az alsóbiróságoknak azt a rendelkezé-4 tomeggondsét is meg kellett változtatni, melylyel nem Ítéltettek megnok d'j(mak a tömeggondnok által felszámított azok az ügyvédi dijak ésme9állaintasa költségek, melyek az általa a tömeg érdekében ennek egyes adósai ellen folyamatba tett perekben a tömeggondnok részére a perbíróság által már megáliapittattak és e részben már ezúttal ki kellett mondani, hogy ezek a felmerült ügyvédi dijak és költségek tömegköltségként a kiadásokban elszámolhatók és megállapíthatók azért, mert a Curia nem fogadhatja el az elsőbiróságok amaz érvelését, hogy ezek a tömeg értékesítésével felmerült költségek oly tömeggondnoki dijat képeznek, mely a Cs. T. 103. §-ának tekintete alá esik és melynek megállapítása ebből folyóan nem a Cs. T. 163. §-ában meghatározott számadási útra, hanem az idézett 103 §-ban körülirt külön eljárás útjára tartozik, nem pedig azért, mert ezek a csődtömeg felperessége vagy alperessége alatt lefolytatott perekben a tömeggondnok részére a perbíróság által mór megállapított ügyvédi munkadijak és költségek a tömeghez tartozó vagyon értékesítésével, jelesül a csődtömeget megillető cselekvő követelések behajtásával merülvén fel, egyrészt bélyegés más czimen felszaporodott oly készpénzbeli kiadások, amelyek díjazást igényelhető tömeggondnoki fáradozásnak egyáltalában nem tekinthetők, másrészt pedig mint már a per bírósága által megállapított és a tömegnek ügyvédi képviseletével és esetleges helyettesítésekkel is felmerült költségek nem képezhetik sem a Cs. T. 103. §-ában megjelölt szabad egyezkedésnek, sem a csődbíróság ujabbi megállapításának tárgyát, hanem lényegükben véve olyan tömegkiadások, amelyek az idézett 103. §. utolsó bek. foglalt rendelkezés szerint is a tömeggondnoki számadásokba teendők és amelyek felett a csődbíróság csakis a Cs. T. 163. §-ának határai között ítél. (97. febr. 11. 1381/96. J. K. 901. 31.) 20434. Budapesti tábla: A csődtörvény 103. §-a mégA tömeggondabban az esetben is megadja a csődbíróságnak azt a jogot, noki dij mérhogy a tömeggondnok diját mérsékelje, ha a tömeggondnok séklése a biróés a csődhitelezők által törvényszerűen választott csőd választ- sdg által. mány közt e részben egyezség jött létre, annál inkább meg van ez a joga a csődbíróságoknak abban az esetben, a mikor a csödhitelezők csödválasztmányt nem választottak, hanem szabály-