Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 123 1881 : XVII. t.-cz. deltetett, a válságos időszakok kiszámításánál, már a korábbi csődkérvény benyújtásának időpontja az irányadó, a fenforgó eset- t.-cz. ben annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a megtámadott 27. §. 3. p, biztosítás alperes által a Cs.. T. 27. §. o) pontjában mégha- 4 közadós tározott válságos időben szereztetett-e, az 1900 január 7-én jogcsdekvéérkezett csődnyitási kérvény benyújtásának idejét kell irány- nyének meg adóul elfogadni. Ha pedig ez igy áll, alperessel szemben a támadása. megtámadási jog már az imént jelzett kérvényre való tekintettel érvényesül, mivel alperes arra nézve, hogy az 1900. jan. 7. iktatott csődkérvény benyújtásáról tudomása nem volt, nemcsak mi bizonyítékot sem szolgáltatott, de a pernek nem vitás adatai által éppen az nyert bizonyítást, hogy ő zálogjogának előjegyzése tárgyában a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényének benyújtásakor a szóban forgó körülményről igenis tudott. De még ha a válságos idő kiszámításánál a 2168/900. sz. csődkérvény benyújtásának időpontja irányadóul nem vétethetnék is, bizonyítást nyert a keresettel érvényesített megtámadásnak az a további alapja is, hogy alperes a csődhitelezőkkel szemben érvényteienittetni kívánt zálogjogát a közadós fizetéseinek megszüntetése után szerezte. Fenforog pedig ez az alap azért, mert közadós W. E. ugy. a H. A. fiai czég alatt folytatott közkereseti társaságban elfoglalt társtag minőségénél, mint az általa egyéni czége alatt folytatott saját kereskedelmi vállalatánál fogva kétségkívül kereskedő volt; mert hogy a kifejtettek szerint kereskedő közadós tetemes adósság hátrahagyása mellett, alperes zálogjogának szerzése előtt megszökött, ezt a pernek nem vitás adatai, továbbá azt, hogy közadós ugy ingó mint ingatlan vagyonára az alperes előjegyzett zálogjogának kérelmezése előtt kielégítési végrehajtások is rendeltettek el és foganatosíttattak, a foglalási telekkönyvek, valamint a telekkönyvi bejegyzés tartalma minden kétségen kívül helyezik; már pedig az a kereskedő, ki megszökik s tartozásának beváltásáról nem gondoskodik, vagy aki türi, hogy vagyonára valamely hitelezője kielégítési végrehajtást vezessen, kétségkívül fizetéseit megszüntettetnek tekintendő s alperest terhelte volna a Cs. T. 27. §. 3. pontja szerint a bizonyítás kötelezettsége e kérdésben is arra nézve, hogy ő erről a körülményről a zálogjog bejegyzése iránti kérvényének benyújtása idején nem tudott, a bizonyítást meg sem kísérelte, sőt már azzal a körülménynyel, hogy a közadós tulajdonát képező ingatlanokra az alperes zálogjogát megelőzően C. 31. a. Z. A. örökösök javára 70,000 K tőke erejéig 1900 január 4-én a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett, alperesnek a közadós fizetéseinek megszüntetéséről való tudomása bizonyítottnak is veendő. Az elsőbiróság ítéletét tehát ezen s a benne felhozott okokból helybenhagyni kellett. (902. okt. 30. 275.) — Curia: Hhagyja. (903. ápr. 23. 12.) 204011. Kassai tábla: Az I. bíróság a peres kérdés elbirálá- 28. §.. sánál nyilván arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közkereseti