Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

118 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. főesküvel csak tények bizonyíthatók, eskü által való bizonyi* cz tás tárgyát nem képezheti. Ezek szerint nem lévén bizonyitva 27. §. 2.,3.p.az^ hogy alperes az érintett törlesztések teljesítésekor a közKözadós jog- adós fizetéseinek megszüntetéséről tudomással birt, az pedig cselekvényé- nem lévén vitás, hogy az alp. követelése az emiitett törlesznek megtáma- tések teljesítésekor már lejárt s igy alp.-nek a törlesztések dása. elfogadásához joga volt: a közadósnak az a jogcselekménye, mely szerint az alp. részére a fentebb előadott módon állítólag 3095 korona 24 fillért törlesztéskép fizetett, a csődhitelezők irányában a Cs. T. 27. §-ának sem 2., sem 3. pontja alapján hatálytalannak ki nem mondható; ugyanazért felperest a másodbiróság ítéletének részben helybenhagyásával, részben megváltoztatásával, a fizetési jogcselekmény hatálytalanítására és a teljesített törlesztések visszafizetésére irányuló egész keresetével elutasítani és mint teljesen pervesztest a perbeli és az ezzel egy tekintet alá eső kétszeri felebbezési költségnek fizetésére a polg. trdts. 251. §-a alapján kötelezni kellett. (902. nov. 12. 5841.) 27. §. 3. p. 20406. Curia: A peres ügyekben a biró a per folyamán kifejtett tények és előadott bizonyítékok alapján a törvények szerint hoz határozatot, habár a felek az illető törvényhelyre kifejezetten nem is hivatkoztak, e szerint a felperes által megtámadott kielégítés hatálytalanításának nem állhat útjában az, hogy felperes megtámadási keresetét nem a Cs. T. 27. §-a 3. pontjára, hanem 28. §-a 2. pontjára alapította. (901. nov. 14. 5390.) 20407. Győri tábla: Az elsőbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, a melylyel felperest 2 6. rendű alperesek elleni keresetével elutasította, helybenhagyja; egyebekben az Ítéletet megváltoztatja, felperest I. r. alperes ellen irányuló keresetével is elutasítja. Indokok: A Cs. T. 28. § a 2. p. alapján és még inkább a 29. §. alapján indított perekben felperes tartozik bizonyítani, hogy a közadós a megtámadott jogügyletet a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal létesítette és csak akkor, ha ez a szándék bizonyítva van, tartoznak igazolni a megtámadottak azt, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányidó szándékáról akkor, mikor a jogügylet létrejött, tudomással nem bírtak. A most elbírált esetben az elhalt közadós egy régi tartozásáról az árvaszék közbenjárására zálogjogi bekebelezésre alkalmas és e czélra az árvaszéki ügyész által fel is használt adóssági nyilatkozatot állított ki alperesek mint gyermekei részére 1896 szeptember 23-án, tehát oly időben, a mikor ellene még sem csőd kérve, sem végrehajtás folyamatositva nem volt, sem egyéb oly tény fel nem merült, a miből a hitelezők megkárosítására irányuló szándék következtethető lenne. Ezt a tényállást figyelembe véve, nem állapitható meg, hogy a közadós a jogügyletet azzal a szándékkal kötötte, hogy hitelezőit megkárosítsa; ellenben kitűnik az, hogy ha közadós részéről ily szándék tényleg fenforgott volna is, erről