Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 99 hatályon kivül helyezése mellett, felperest stb. (901. márcz. 1881 LX. 15. 1,790/901.) — Débreczeni tábla: Felperes, ki a k—i toka- t-cz. rékpénztárnak a B. J. ellen fennálló és jelzálogilag biztosított köve- 190. §. telesét az 1881. évi LX. t-cz. 190. §-a alapján magához váltotta, Előző jelzálo­ezzel a tényével csak a nevezett pénzintézetnek B. J. ellen való gos követelés követelését és azt a jogot szerezte meg, hogy ezt a követelést a megváltása, biztosítékul szolgáló zálogjog keretén belül érvényesítheti, de külön átruházás hiányában a követelés alapjául szolgált váltót meg nem szerezte, s igy a kereseti váltó alapján jogokat nem érvénye­síthet, mert továbbá a V. T. 36. §-a szerint a váltóadós csak a váltó törvényszerű tulajdonosának tartozván fizetni, a váltói jogok fentartására csak a váltónak ilyen birtokosa számára felvett óvás szolgálhat alapul, a kereseti váltónak törvény­szerű tulajdonosául azonban a felperes tekinthető nem lévén, a részére felvett óvás a visszkereseti jog fentartására nem alkalmas, szabályszerű óvás hiányában pedig # az alperesek, mint kibocsátó és forgató ellen a V. T. 41. §-ában foglalt rendelkezés szerint visszkereseti jog nem érvényesíthető. (901. ápr. 23. 1,4587901.) — Curia: Hhagyja. (902. febr. 5. 911/901.) 20381. Budapesti tábla: Az 1881: LX. t.-cz. 190. §-a A jelzálogos nem jogosítja fel a hitelezőt arra, hogy követelésének a jelzálogul hitelező jog­lekötött egyik ingatlanból való kielégítéséről már eleve lemondva, £öre egyete­kielégitését egészben a másik adóstárs ingatlanának vételárából mes jelzálog követelhesse, mivel azáltal az egyetemleges adóstárs károsod- esetében. nék, mert ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy F. L. (a hitelező) és neje az egyik jelzálog tulajdonát meg­szerezték és erről a követelést tömítették, mivel mint a taka­rékpénztár jogutódainak több joguk nem lehet, mint az engedményező birt és mert tekintettel arra, hogy a 12.000 kor. s jár. követelés egyetemleges jelzálogául szolgáló ingat­lan felének vételára kerülvén felosztás alá, a dolog termé­szeténél fogva a tőke s járulékainak csak a fele elégitendő ki ezen vételárból. (902. jun. 30. 4685.) — Curia: Hhagyja. (903. jan. 29. 7361/902.) 20382. Kecskeméti törvényszék mint telekkönyvi hatóság : 191. §. Ezen sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak alapján Kikötmény az... . ingatlan 7250 K vételára és kamataira nézve a biztositásd. kielégítési sorrend a következőkép állapittatik meg: I. Elő­njös tételek II. Jelzálogos követelések 8. A 4079/895 sz. vég­zéssel C) 2. sorsz. a. D. Jánosné javára bekebelezett szolga­lom fejében és pedig: a) most nevezettnek eltemettetési költ­sége czimén ezen végzés jogerőre emelkedése után kifizeten­dőleg 240 K. b) Holtig tartó eltartás és ápolás kikötése czi­mén 3000 K összeg és pedig olyképen, hogy ezen összeg birói letétbe lesz helyezendő a jelzett kikötmény biztosítására és annak letéti kamata előleges havi részletekben nevezett részére életben létének igazolása mellet, ennek haláláig kifi­zetendő lesz. Minthogy pedig a jelzett kikötmény a közben­7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom