Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 97 kell sorozni, mely a kivetéskor alapul szolgáló százalék számításba '881: LX. vételével, a kivetett adóból az eladott ingatlan egyenes államadó- t.-cz. fára esik. Indokok: Az országos betegápolási pótadó az 1898. 189- §. évi XXI. t.-cz. 2. §-a, a községi népiskolai adó pedig az Betegápolási 1868: XXXVIII. t.-cz. 35. §-a értelmében az egyenes állam- és iskolai adó adók alapján vettetnek ki akkóp, hogy az elsőnél az egyenes ál- sorozása. lamadók 3°/o-át, utóbbinál azok ou/0-át meg nem haladhatja. Az egyenes államadók közé tartozik, a mint ez az 1898. évi XXI. t.-cz. 2. §-ában világosan ki van fejezve, az ingatlant terhelő földadó és házadó is. Minthogy a törvény rendelkezésénél fogva az országos betegápolási pótadó és a községi népiskolai adó az ingatlant terhelő egyenes adók alapján vettetnek ki, ezek az adók a kivetés alapjául^ szolgáló adóval elválaszthatlan kapcsolatban állanak s igy oly adók, amelyek a kivetés alapjául szolgáló adóval együtt magát az ingatlant terhelik. Az olyan betegápolási pótadót és községi népiskolai adót tehát, mely az ingatlant terhelő egyenes államadók alapján vettetik ki, az 1881. évi LX. t.-cz. 189. §. b) pontja és az 1883. évi XLIV. t.-cz. 88. §-a értelmében előnyös tételként kell sorozni. Az országos betegápolási pótadóra nézve a pénzügyminiszternek a betegápolási pótadó kivetése és beszedése tárgyában 1899. évi 61,051. szám alatt kelt körrendelete 28. §-ában is, ily irányú rendelkezés foglaltatik. Abban az esetben azonban, ha a kérdéses két adó nem egy-egy összegben, nem csupán az eladott ingatlant terhelő egyenes államadók, hanem más egyenes államadók alapján is együttesen vettetik ki, a kivetett összegnek egyedül az a része sorozható előnyös tételként, mely a meghatározott százalék számitásba vételével, az eladott ingatlant terhelő egyenes államadóra esik, mert a mint az ingatlant terhelő másnemű egyenes adók előnyös tételként nem sorozhatok, ugy nem sorozható a betegápolási pótadó és a községi népiskolai adónak az a része sem, amely a másnemű egyenes államadó alapján vettetett ki, s mely ezzel az adóval és nem az ingatlant terhelő egyenes államadóval van kapcsolatban. (902. febr. 13. Határozattárba felvett 29. sz. polg. határozat. Ezzel ellentétes: 20377. Szegedi tábla : Az országos betegápolási pótadó nem terheli közvetlenül az ingatlant s igy azt az 1887: LX. t.-cz. 189. §. b) pontja alapján előnyösen sorozni nem lehet. (901. jul. 1. 2114.) 20378. Curia: A másodbiróság végzése az útadó soro- Útadó sorozását tárgyazó neheztelt részében megváltoztattatik s erre vonat- zása. kozóan az elsőbiróság végzése hagyatik helyben; mert az 1890:1. t.-cz. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld- és házadó, hanem a keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamatés járadékadó után is megszabandó, kétségtelen tehát, hogy az útadó kiróható oly egyénre is, a ki a föld- és házadóval Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XIV. 7