Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. fognak beadni, elismerik, hogy közöttük az a megállapodás Tiltott ugyle jött létre, hogy ha a közös ajánlat felsőbb helyen veglege- tek. sen elfogadtatík, ők vagyis felperesek és fent megnevezett Zy*™™* «• ig fizetnC ők pedig arra kötelezik magukat, hogy minden be- irányuló meg folyásukat érvényesitik az iránt, hogy az illető ajánlat fel- állapodás. sőbb helyen elfogadtassák, de alpereseket az építési vállalatnál is személyes befolyásukkal támogatni és segélyezni fogják. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az illető vasúti vonal kiépítésének biztosítása hatósági felügyelet alatt álló nyilvános verseny utján történt; felperesek és társaik eredetileg külön ajánlatot szándékoztak tenni, de utóbb alperesekkel, mint ez a 3. -/. alatti okiratban is ki van fejezve, közös ajánlattételre társultak, de már a közös ajánlat megtétele és a versenytárgyalás előtt történt azzal az előleges megállapítással, hogy a felperesek és társaik a közös ajánlat elfogadása esetében a vállalatban tényleges részt nem vesznek, a vállalattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek egyedül az alperesekre hárulnak és alperesek kötelesek a vállalat átruházásáért felpereseknek a 3 százalékot vagyis 1^2.000 koronát fizetni, a felperesek pedig tartoznak a vállalat ügyéi és sikerét támogatni és előmozdítani. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a felperesek és alperesek által tett közös ajánlat a többi beérkezett ajánlatnál olcsóbb volt és el is fogadtatott. Ilyen körülmények között az A) alatti okiratba foglalt megállapodás nem egy uj és önálló ügylet, hanem alakszerű és a valósághoz híven okiratba foglalása a felek között már a versenytárgyalás előtt létrejött, a 3. 7. alatti okiratban is lekötött és a felebbezési bíróság által a fenn ismertetett tartalommal elfogadott megállapodásnak; az A) alatti okiratban foglalt megállapodás tehál jogilag ugy tekintendő, hogy az az illető versenytárgyalás előtt jött létre. Sem az A) és 3 7. alatti okirat nem tartalmazza azt, sem a felebbezési biróság ítéletében nincs ténymegállapítás az iránt, hogy az alperesek részéről lekötött 132.000 korona egészben vagy részben ellenértéke volna a felperesek vagy társaik részéről már teljesített vagy teljesítendő és pénzértékben meghatározható munkának vagy kiadásnak; ellenkezőleg az A) ós 3 "/. alatti okiratok egyenes tartalma és a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az alperesek részéről lekötött 132.000 koronának a felek akaratához képest az volt az ellenértéke, hogy felperesek és társaik még a közös ajánlat megtétele előtt lekötelezték magukat arra, hogy a 132.000 korona fejében a fenn ismertetett módozatok mellett a vállalatból, ha közös ajánlatuk felsőbb helyen elfogadtatik, kilépnek és azt a vállalatot egyébként egészben alpereseknek engedik át. Mindezekből okszerűen következik az, hogy alperesek, ha